Balogh Tamás, a Káli-medence kalandkönyve szerzője (Fotó/Forrás: Facebook)

Ezen a környéken születtél vagy később költöztél a Káli-medencébe?

Egerben születtem és ott is éltem, majd Miskolcon végeztem a Műszaki Egyetemen hidrogeológusként. Pár kőolajos terepi geológusként eltöltött év után elvégeztem a közgazdasági egyetemet is, majd fogtam a régi Škodámat, otthagytam Egert és Budapestre költöztem.

Aztán 15 évvel ezelőtt vettem a Káli-medencében egy nádfedeles parasztházat, ami azóta is megvan. Amikor a gyerekeim picik voltak, sokat jártunk oda és fölmásztunk minden vulkánra.

Ekkor kezdett el érdekelni a túrázás?

Gyerekkoromban a szüleim sokat vittek bennünket a Bükkbe, ott kezdtem el a tájfutást is. Megragadott a természet. Ha nem is vagyok a bogarat gyűjtögető alkat, de szeretem és szeretem ismerni. Ehhez sokat segít a geológia és a tájfutás.

A futóversenyektől hogyan jutottál el a könyvírásig?

2014 őszén ültem itthon és azon gondolkoztam, hogy kalandfutások és kalandtúrák már vannak, hogy lehetne ezt továbbvinni télre is. Akkor született meg a kalandkönyvek ötlete. Mivel egri vagyok, először megírtam a Bükköt 2015-ben, de egyből nekifogtam a Káli-medencének is.

Monoszló (Fotó/Forrás: wikipedia)

Ott volt a ház, túrákat és versenyeket már több éve szerveztem, ehhez még fél évig gyűjtögettem az anyagot. Az Eger kötetből nagyjából megtanultam, hogy milyen legyen a szerkezete, a hangulata, a tematikája. Néhány hónappal később összeállt a Káli-medencéről szóló kötet és nagy sikere lett. Az első kiadás hamar elfogyott, a másodikra kicsit módosítottam, kibővítettem a szöveget. Nemrég fejeztem be a Tátráról szóló kötetet, ami most került a könyvesboltokba.

A kalandkönyv elnevezés azt jelenti, hogy túrákon vezeted végig az olvasót?

például hogy hogyan hal meg egy ismert borász. Élményeket írok és ezen keresztül magát a életét is megírom.

Kezdetnek bemutatom, hogy mi az, hogy Káli-medence vagy Bükk, Pilis majd következik egy kis élővilág, egy kis história, egy kis környezettanulmány és a falvak. Aztán hogy mit érdemes megnézni attól függően, ki mit szeretne: sétálni, kirándulni vagy egy komolyabb túrát tenne, gyalog esetleg kerékpárral. Hol lehet állatokat meglesni hajnalban? Hol vannak a Kővágóörssel szemközti hegy bazalttavai, amiknek a létezéséről sem tudnak sokan?

Megosztanál velünk is néhányat?

A Káli-medence növényvilága is érdekes. Az éghajlat itt szubmediterrán, ami abban nyilvánul meg, hogy kicsit több a napsütés és kicsit kevesebb az eső. A Börzsöny és a hegyek elterelik a felhőket.

Többször előfordult, hogy novemberben itt hagytuk Budapestet hidegben, latyakban, ott pedig kiültünk a teraszra a szüretről megmaradt szőlőket csemegézni egy kis dióval és sajttal. Tavasszal pedig,

A Kornyi-tó Köveskálnál (Fotó/Forrás: wikipedia)

A fák között kis tavakat találni, amiknek nincs forrásuk, csak a csapadék táplálja őket, így vagy megtelnek, vagy nem. Ha esős időben járunk arra, akkor el lehet bennük merülni térdig, ha száraz időben, akkor száraz lábbal át lehet kelni. Ilyen például a nem túl vonzó nevű Nyálas-tó, ami alig nagyobb egy kerti pancsolónál.

Milyen útvonalat ajánlasz annak, aki most ismerkedik a Káli-medencével?

Szépen körbe lehet menni rajtuk, mindig megpihenve egy pohárra.

A medencében hat-hét 12-13. századi templomrom van. Ezek azért érdekesek, mert néhány kivétellel a mai falvakon kívül találhatóak. Mivel a pusztába ritkán építenek templomot, valószínűleg ott kis bokorfalvak lehetettek. Ráadásul a templomok körül besüppedéseket is lehet látni, vagyis ott vagy más, már leomlott épületek állhattak, vagy temetkezési hely lehetett. Ezek a domborzat és a távolság miatt épp ráláttak egymásra, akár át is üzenhettek így egyikből a másikba. Ezek a romok nagyon aranyosak. Fel lehet őket fűzni egy egész napos túrára. Nincs belépő sem, szabadon be lehet menni.

Salföldi kolostorrom (Fotó/Forrás: flicker)