- Egy nagyon fontos témáról írsz könnyedén, humorosan, közérthető módon...
- Amikor 2012-ben megszületett bennem a rovat ötlete, azt láttam, hogy a környezettudatos életmódnak itthon nem jó a sajtója, nem jó a marketingje. Az volt a célom, hogy népszerűvé, trendivé tegyek valamit, ami érdemtelenül népszerűtlen. Tudatos döntés tehát a könnyedebb hangnem, de fontos, hogy ez ne menjen a szakmaiság rovására.
- A könyvedben azt olvashatjuk, fontos, hogy megtaláljuk azokat a területeket, ahol könnyen tudunk változtatni, aztán az egyik változás hozza magával a többit, és szép lassan kizöldül a háztartásunk. Mit tanácsolsz egy kezdő ökoanyuknak: mivel indítson?
- A leghálásabb terep talán a vegyszerek lecserélése környezetbarát tisztítószerekre. A mosószóda, az ecet, a szódabikarbóna, a citromsav mind olcsó és könnyen elérhető alapanyagai a házilag összeállítható tisztítószereknek...
- ...Amelyeket, gondolom, nem mindegy, milyen arányban keverünk össze.
- Az írásaimban megtalálható recepteket több hétig, hónapig teszteltem, mert tényleg nagyon fontosak ezeknél a szereknél az arányok. A szempontjaim között szerepelt, hogy csak kipróbált, bevált recepteket közöljek, és - mivel nem vagyok környezetvédelmi szakember - olyan hiteles szakmai szervezeteket kerestem fel, akik gondoskodnak róla, hogy véletlenül se kerüljön hiba a leírásokba. Nem akarok egy háztartást sem felrobbantani (nevet).
- Ütköztél-e más típusú falakba valamelyik zöld praktika bevezetésénél?
- A mosható pelenkát a férjem megvétózta (nevet). És miután minden másban támogat, ezért elengedtem ezt a kérdést. Még szeretnék egy kicsi házi komposztálót, de ezt csak nagyon halkan mertem eddig felhozni.
- Ha már az apukáknál tartunk: mik a tapasztalataid, bevonhatók az „ökojátékba"?
- Ha szép folyamatos a váltás, nekik is lehet benne egy csomó izgalmas rész. Ha a háztáji piacon olcsóbb és jobb is a kolbász, örömmel fognak velünk jönni. Viccet félretéve, szép fokozatosan át lehet állni az egész családnak, az apukáknak azt az örömteli részt kell először domborítani, amiben nekik is van kihívás. Ilyen lehet például egy szelektív gyűjtő összeeszkábálása.
- A kislányodat hogyan próbálod a környezettudatosság irányába terelgetni?
- A picik utánoznak, azt csinálják, amit látnak. Ez persze felelősség, de nagyon látványos. A kislányomnak természetes, hogy a szelektív kukába teszi a szemetet, és tudja, mit melyik gyűjtőbe tegyünk, hogy a kozmetikumokat készíteni is lehet, és hogy anya és bizony apa is szeret főzni, nincs otthon félkész élelmiszer.
- Akadályt jelent a városi lét?
- Van pár dolog, amiben talán akadályt jelent - például nem tudok valós konyhakertet fenntartani, nem tudok komposztálni - de inkább azt mondanám, hogy a városi lét kihívás. Szerintem a szemlélet az igazán fontos a városban és a városon kívül is.
- Két éve indult el a blogod, tavaly év végén jelent meg a könyved. Hogy látod, a közvetlen környezeted nyitott a változtatásra?
- Úgy látom, hogy alapvetően nyitottak. Az egyik nehézség, hogy nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, és sok mindennel kapcsolatban bizalmatlanok. Hiába egy bizonyítottan működő régi praktika, mégis azt gondolják, hogy akkor lesz tiszta a kád, akkor jön le róla igazán a vízkő, ha ráfújják a legdurvább vegyszert.
- Mivel tudnád biztatni a bizonytalankodókat?
- A környezettudatos háztartásra való átállás hasonló, mint egy fogyókúra vagy egy életmódváltás. Az első két hét nehéz, a többi már nem. Néhány összetevőt kell megjegyezni, amiket jó elkerülni, néhány megbízható honlapot, ahonnan tájékozódhatnak, és néhány üzletet, ahol vásárolhatnak. Rutint kell szerezni.
- Akiknek kevés a könyv, a blog, a videó, hamarosan személyesen is tanulhatnak tőled.
- Sokan akkor sajátítanak el a legkönnyebben egy receptet, egy háztartási trükköt, ha valaki személyesen segít nekik ebben. Amikor ezzel szembesültem, akkor körvonalazódott bennem a Zöld Közösségi Ház gondolata. Egy helyé, ahol még közelebb lehetne hozni mindenkihez a tippeket, a trükköket, az egyszerű recepteket, a szatyorközösség-alapítást. Azt hittem, ez egy elérhetetlen álom, aztán egyszer csak megláttam a Lakatlan - töltsd újra (bővebben: http://toltsdujra.hu - a szerk.) felhívást és nagyon megörültem, mert egy ilyen jellegű támogatott ingatlanhasználattal pont el lehetne indítani a projektet. Most ennek az előkészítése zajlik.