"Az ötlet, hogy szólólemezzel mutatkozzam be, már régóta felmerült, és most a Cseh Tamás Program révén erre végre lehetőséget is kaptam. Elsősorban mezőségi, felvidéki, és szűkebb hazámból, a Palócföldről származó dalokat válogattam össze, olyanokat, amelyekben eddig a legjobban elmélyedtem. A lemezen az ének köré épül minden, de változatos hangszerkíséreteket állítottunk össze: zenekarom, a Dűvő Zenekar vonósfelállását (Hrúz Dénes és Hrúz Szabolcs - hegedű, Nagy Zsolt - brácsa és Mohácsy Albert - nagybőgő, cselló) furulya, duda, tárogató, koboz és cimbalom egészíti ki" - magyarázta a 2012-ben Népművészet Ifjú Mestere címmel, 2013-ban Junior Prima Díjjal kitüntetett népdalénekes.

A közvetlenül a koncert előtt megjelenő lemezen a fúvós hangszereket Szokolay Dongó Balázs, a cimbalmot Unger Balázs, a kobzot Bolya Mátyás szólaltatja meg, de a lemezbemutató koncerten Unger Balázs helyett Balogh Kálmán ül a cimbalom mögé. "Nagyon örülök, hogy Balogh Kálmán elvállalta a fellépést. Régóta ismerem, hiszen a Dűvő Zenekarral is voltak közös produkcióink, többször dolgoztam már vele korábban is". Kubinyi Júlia felidézte: a népzenével szülei ismertették meg még gyerekkorában, Salgótarjánban. "Szüleim sokat zenéltek szabadidejükben, elsősorban táncegyütteseket kísértek, így én már kiskoromban belecsöppentem ebbe a forgatagba, és ösztönösen tanultam a dalokat. Később édesanyám tanítványa voltam a salgótarjáni zeneiskola népzene tanszakán, aztán jöttek a korosztályomnak megfelelő népdalversenyek, 2008-ban pedig bekerültem a Dűvő Zenekarba".

Aztán 2012-ben jött a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor, melynek döntős szólistájaként egy ország ismerte meg. "A Páva nagyon sokat segített az egész népzenei műfajnak, sok olyan embert is leültetett a tévé elé, akik korábban nem igazán ismerték ezt a világot, és most rácsodálkozhattak a szépségére. Ha ma valahol szóba kerül a népzene, a Páva mindenkinek valahogy beugrik".

A kérdésre, szerinte mennyire élő ma a népzene, azt mondta: élő annyiban, hogy teljesen beépülhet a mai ember életébe is. "A népdal tulajdonképpen egy rendkívül értékes és mély gyökerű nyelv, olyan frappáns és kifejező megfogalmazásokkal, amelyek meg tudják találni az embert egy adott pillanatban, és mélyen megérintik. Természetesen a körülmények nagyon sokat változtak: ma nem feltétlenül a nagymamánktól tanuljuk a népdalokat, hanem már lehetőség van tapasztalt zenészektől és népzenetanároktól megtanulni azokat, a manapság divatos folk kocsmákba pedig elsősorban a fiatalabbak járnak szórakozni, míg régen a táncalkalmak az egész közösségnek, annak minden generációjának kiemelt eseményei voltak".

A 25 éves énekesnő ma a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának hallgatója. Mint mondta, érettségi után úgy döntött, nem zenei pályán folytatja tanulmányait: "Nagyon örülök, hogy van lehetőségem valami teljesen mást tanulni, most éppen településtervezést, miközben persze aktívan folytatom az éneklést is". Az énektanulmányok formai részét lezárta, ma már az aktuális feladatokra fókuszálva képezi magát tovább, mélyed el egy-egy részterületen - magyarázta. A Magam járom című lemez a bemutató koncert után reményei szerint sok más helyszínre is el tud majd jutni koncert formájában.

Kubinyi Júlia a milánói világkiállításon is megfordul más pávás szereplőkkel együtt, május négy hétvégéjén ugyanis a közmédia népzenei és néptáncos tehetségkutató versenyének legjobbjai adnak ízelítőt a Kárpát-medence táncaiból, zenéiből. Kelet és nyugat címmel május 16-án és 17-én az egykori Magyarország két legtávolabbi vidékének kultúráját mutatják be: a keleti csángó és a nyugati, dunántúli világot többek között éppen Kubinyi Júlia viszi el a helyi közönségnek.