Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.

Cérnából szőtt bordakosár relief, tésztából gyúrt kézfejcsontok, torzó, amely eresszel, fogaskerekekkel, oroszlánnal és egy, a testen végig tekergő százlábúval van kitöltve – néhány munka, amely a Deák17 Galéria Autonóm Anatómia című kiállításán látható. 

Szeszélyes, az életet nagy kanállal habzsoló művész hírében állt El Greco, aki sokat küzdött az ebből fakadó bűntudattal. Az október végén a Szépművészeti Múzeumban nyílt egyedülálló tárlat a görög-spanyol művész festészetében bejárt útját mutatja be kronologikusan, csaknem ötven művén keresztül.

„Gyakran teljesen kiborultam, miután hazamentem a kórházból. Nehéz feldolgozni, ha látsz egy fiatal, haldokló, háromgyerekes apát vagy egy nagymamát, aki az unokái üzeneteit hallgatja egy telefonról, és másnap, amikor bemész, az ágya helyén már csak egy fekete zsák tátong” – mondja Móricz-Sabján Simon, Capa-nagydíjas fotográfus. A Covid-hullámok idején készült képei mellett arról is beszélgettünk, miért nem tartja már magát fotóriporternek, és hogyan alakultak át az Alföldön élők mindennapjai az elmúlt tizenkét évben, mialatt fényképezte őket.

Feledésbe merült, 19. századi női művészek munkáit mutatja be a Kiscelli Múzeum a Ki a raktárból! című kiállítás-sorozatának első részeként. A tárlaton láthatjuk például az „első pesti festőnőként” számontartott Kaergling Henrietta egyik festményét, Barabás Miklós lányainak, Ilonának és Henriettnek csendéleteit, portréit vagy Teleki Blanka különleges tanulmányrajzait.

Noha a nők Magyarországon hivatalosan 1896-tól szerezhetnek végzettséget középiskolában és egyetemen, művészeti tanulmányokat 1871-től folytathattak, igaz képesítést nem kaphattak. A Magyar Festészet Napja alkalmából szubjektív válogatást állítottunk össze kizárólag női művészektől, akik között festő, divattervező és fotós is akad.

Egy Heller Ágnesről készített fényképpel kezdődött minden, tizennyolc évvel ezelőtt. Fábián Évi azóta három könyvet is megtöltött fekete-fehér női portrékkal. Olyan nőket fényképez, akik szakmailag kiemelkedőek és saját teljesítményük jogán megérdemlik a figyelmet. A most megjelent Nők Magyarországon című harmadik kötete kapcsán beszélgettünk vele többek között arról, miért hagyta abba évekre a fotózást, milyen volt a találkozása Karikó Katalinnal, és hogyan került Friderikusz Sándor kertjébe.

Sisi egy vízzel teli kád alján fekszik, kétségbeesett szobalányai pedig felette állva számolják, mennyi ideig tudja visszatartani lélegzetét – így kezdődik az osztrák császárnéról szóló életrajzi dráma, a Fűző, amelyet a Szemrevaló Filmfesztiválon láthatnak először a nézők.