A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.

Szinte az ország összes színházában dolgozott, gyakorlatilag az összes műfajt kipróbálta. Zsótér Sándor portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Szerte Európában sokan hallhattak élményszámba menő koncertjeiről, amelyeket mindig változatlan minőség és mindig változó repertoár jellemez. Várdai István portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Ahol színháza születik: a Balkán rögvalósága, a kultúrák találkozásának demarkációs határvonala. Urbán András portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Legenda, a velünk élő történelem, aki nem valami piedesztálról oktat, hanem nagyon is emberien mesél, tanít. Törőcsik Mari portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Stílusérzékének köszönhetően hiteles a koncerttermekben, a színpadon és a filmvásznon is. Tompos Kátya portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Ahogy a színházban Pintér-színész, úgy annak ellenére, hogy más rendezőkkel is dolgozott, a moziban elkönyvelhető Tilla-színésznek. Thuróczy Szabolcs portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Sirokai Mátyás szerint Térey János költészetének egyik legnagyobb vonzereje a „nagyzenekari hangzás”. A Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré.