1896. január 4-én Antonín Dvořák saját műveit – többek közt a Szláv rapszódiát és a IX. szimfóniát – vezényelte Prága legnagyobb koncerttermében, a Rudolfinumban. Ez a nap lett a Cseh Filharmonikus Zenekar születésnapja. Az együttes december 5-én áll a Művészetek Palotája színpadára.

A Söndörgő és a Kelemen Kvartett, a magyar Nemzeti táncegyüttes és a Budafoki Dohnányi zenekar, Tõnu Kaljuste és a Tallinni Kamarazenekar, Szergej Krilov és a litván Kamarazenekar, Bartók, Lutosławski, Dubrovay, Pärt, Sosztakovics és Balassa, népzene, műzene, tánc és opera – előzetes az idei CAFe Budapest színes programkínálatából. MÜPA MAGAZIN

Michael Nyman korunk egyik legnépszerűbb és legfoglalkoztatottabb angol komponistája. Zenéjével leginkább olyankor találkozunk - a rádió mellett ülve, a televízió előtt vagy egy mozi sötétjében -, amikor nem is sejtjük, hogy ki a szerző. Aki pedig CD-ről szeretne egy-egy darabjával megismerkedni, nyolcvannál is több felvétel közül válogathat. Ki gondolná, hogy a 2005-től már saját kiadót is üzemeltető Nyman karrierjét pályaelhagyóként kezdte?

Madách Imre drámája, Az ember tragédiája szolgált kiindulópontként Albert Ostermaier és Eötvös Péter 2010 februárjában, Münchenben bemutatott operájához. Az ördög tragédiájában (Die Tragödie des Teufels) felbukkant egy különös nőalak, a démonikus Lilith-tel azonosítható Lucy. A következő opera centrumába Eötvös már őt állította. A zeneszerzőt a Paradise reloaded (Lilith) október 25-ei, bécsi ősbemutatója után kérdeztük.

A Pannon Filharmonikusokról egy ideje már tudjuk, hogy jók. November 15-én hallott budapesti koncertjük után viszont már nem kérdés: a pécsi székhelyű együttes Magyarország top-zenekara. Koncertjükön egy új magyar mű ősbemutatója valamint Igor Stravinsky Tavaszi áldozata szerepelt. KRITIKA

A 21. század első évtizedére a legmagasabb csúcsokat meghódító Joyce DiDonatóról az összes elragadtatást kifejező jelzőt és szóvirágot leírták már a hódolat megvallásától egyébként igencsak tartózkodó kritikusok. A „tökéletes 21. századi díva", akivel isteni kegyelem „egy korban élni", „hangja arany", melyben egyesül „a báj, a kecsesség, az intelligencia és a karizmatikus kisugárzás."

Úgy tűnik, hogy A hallgatag asszony szövegírója, Stefan Zweig nagyon jól ismerhette Strauss korábbi operáit - talán még a szimfonikus költeményeket és a József-legendát is -, tudta, hogy mi indítja be a komponista fantáziáját. Beszélni kell pénzről, aranyról, és a hangszerelést azonnal ellepik a bizsuk; kellenek kaotikus tömegjelenetek, melyben a kontrapunkt teremt zenei rendet; tudta, hogy a mester szereti a zenetörténeti stílusjátékokat, például egy barokk éneklecke-jelenetet biztos nem fog visszautasítani. De mit szeret még mindezeknél is sokkal jobban? KRITIKA

Nagyjából egy éve volt a kezemben egy szép kiállítású, informatív, többnyelvű (többek között katalán), történelmi tárgyú képeskönyv a Borgia-dinasztiáról. Minden lényeges információ benne volt Alonsóról, Rodrigóról, Cesaréról, Lucréziáról és Franciscóról, afféle bónuszként (extra illusztrációként) pedig több CD-nyi válogatás a mediterrán régió két évszázadnyi muzsikájából. Jordi Savall és együttesei a budapesti koncerten ezúttal a bónuszt szólaltatták meg. KRITIKA