Éveken át a világhírű Glyndebourne-i Operafesztivál művészeti vezetője volt, jelenleg a Chicagói Operaház zeneigazgatója és a Pittsburghi Szimfonikus Zenekar művészeti tanácsadója. Fellépett a nemzetközi zenei élet szinte minden meghatározó zenekarával a Berlini Filharmonikusoktól a Concertgebouw Zenekarán át a Chicagói Szimfonikusokig.

Prokofjev II. zongoraversenyében a zenekar Arkagyij Volodoszt kíséri. Az 1972-ben, Szentpéterváron született, ördögi képességekkel megáldott zongorista szülővárosában, illetve Moszkvában, Párizsban és Madridban folytatta tanulmányait. Üstökösszerű pályája nem valamelyik nagy verseny megnyerésével indult – a zenét és a versengést egymástól idegennek találva, Volodosz soha nem indult el egyetlen versenyen sem. Az egyik lemezcég Franciaországban járó vezetőjének hívták fel a figyelmét az ott tanuló orosz zongoristára: "Olyan tehetséggel, mint Volodosz, egyszer az életben találkozik az ember" – hangzott a vélemény, amit azonnal lemezszerződés követett. Az 1997-ben megjelent, zongoraátiratokat tartalmazó CD óriási siker lett, díjözön fogadta (Gramophone-díj, Német Zenekritikusok Díja stb.). A sikertörténet innen már töretlen volt. Szólókoncert a Carnegie Hallban (élő felvétele ugyancsak besöpört minden lehetséges lemezdíjat), meghívás a nagy zenekarokhoz és fesztiválokra. A kritikusok Volodosz játékát leginkább Horowitzéhoz hasonlítják: káprázatos technika, konvenciókat kerülő, nemritkán meghökkentő, de mindig a zenét szolgáló megoldások, különleges képesség a hallgató megigézésére.

(2009. április 3. 19:45 Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Budapesti Fesztiválzenekar; km.: Arkagyij Volodosz (zongora); vez.: Sir Andrew Davis; Sibelius: Az okeanidák - szimfonikus költemény, op. 73; Prokofjev: II., g-moll zongoraverseny, op. 16; Schumann: III., Esz-dúr, "Rajnai" szimfónia, op. 97)