Mindkét prelúdium a 11. századból származó Victimae paschali laudes ("Húsvét tiszta áldozatját") kezdetű, ma is használatos szekvenciára vezethető vissza. Ezt a szekvenciát dolgozza fel az 1898 és 1939 között a párizsi Ste-Clotilde-bazilika orgonistájaként működött Charles Tournemire (1870–1939) alkotása. Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) orgona iránti elkötelezettsége kevéssé köztudomású, noha tizenegy éves korától játszott ezen a hangszeren, és zeneszerzőként is rendszeresen visszatért hozzá.

Joseph Haydn 1766-ban született, Nagy orgonamiseként is ismert, Missa in honorem Beatissimae Virginis Mariae című kompozíciójának minden egyes hangját ragyogás, méltóság és fenségesség itatja át. Ha Bach végtelen harmóniamenetei az üvegtengeren átvágó és trónra ülő bárány nyomdokain haladnak, akkor Haydn tablószerű miséje egy e világi udvartartás (az Esterházy család) számára a mennyei királyság húsvéti örvendezését jeleníti meg.

(2009. április 13. hétfő 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Húsvéti orgonaünnep Kecskés Mónikával - Bach: G-dúr fantázia, BWV 572; Christ ist erstanden, BWV 627; Christ lag in Todesbanden, BWV 718, Mendelssohn: f-moll szonáta, op. 65, Nr. 1, Tournemire: Victimae paschali, Haydn: Nagy orgonamise, Hob. XXII:4, km.: Kecskés Mónika (orgona), Zádori Mária, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Kovács István (ének), Nyíregyházi Cantemus Kórus (karig.: Szabó Dénes), Erdődy Kamarazenekar, vez.: Rácz Márton)