A Bach Társaság működésének egyik alapelve, hogy a barokk zeneszerző gyakrabban hallható remekművei mellett a ritkán játszott kompozíciók is szerepeljenek hangversenyeken. 1990 óta erre kínál alkalmat a Budapesti Bach-hét a Deák téri evangélikus templomban. Kamp Salamon Kossuth-díjas karnagy a Budapesti Bach-hét alapítójaként és művészeti vezetőjeként évről évre olyan előadókat hív a rendezvénysorozatra, akik a mai kor legmagasabb szellemi és zenei színvonalán szólaltatják meg Johann Sebastian Bach muzsikáját. Kitűnő hazai művészek mellett szerepelt már az eseményen Helmuth Rilling Bach-tudós vagy Martin Petzoldt professzor, aki hosszú éveken át töltötte be a Neue Bach-Gesellschaft elnöki tisztét. Számos külföldi szólista látogatott el hozzánk az elmúlt évtizedekben, többek között Johann Sonnleitner, Zsigmondy Dénes, Jacques Ogg és Gustav Leonhardt.

„A Bach-hét szervezésében kezdettől fogva legfőbb segítségem a kiváló magyar csembalóművész, Dobozy Borbála – hangsúlyozza Kamp Salamon. – Orgonaesttel indul a rendezvénysorozat:

Az elsőként megszólaló C-dúr prelúdium és fúga keletkezéstörténete extrém módon komplikált, és a mai napig kétséget kizáróan nem tisztázott, hiszen a műnek nem kevesebb, mint hat különböző változatát ismerjük. Az a-moll prelúdium különlegessége, hogy a kezdőmotívumot végig konzekvensen megtartja, ennek következtében e típus legkoncentráltabb tétele jön létre. Bach olyan harmóniai modellbázisra építi a fúga témáját, ami gyakran előfordul a Vivaldi-koncertek ritornelljeiben – visszatérő szakaszaiban. A műsorban ezután felhangzó d-moll concerto (A. Vivaldi nyomán) című darab logikusan és szépen kapcsolódik az előzményekhez. Virágh András Gábor Orgonaestje június 3-án, hétfőn 19 órakor kezdődik a Deák téri evangélikus templomban."

Kamp Salamon (Fotó/Forrás: Walter Péter / MMA)

Hosszú időn át feltételezték, hogy Bach viola da gambára írt szonátái Köthenben keletkeztek, mivel Leopold herceg kiváló amatőr gambajátékos volt. Valószínűbb azonban, hogy e művek nagy része Lipcséből való. A szonátákon kívül fontos szólószerepet szánt a hangszernek Bach négy kantátájában, a két passióban és a 6. Brandenburgi versenyben is. Kamp Salamon a június 4-i Kamaraestről elmondta: kedden 19 órától Krommer Lúcia játszik viola da gambán, és Dobozy Borbála csembalóművésznek köszönhetően megszólal a ritkán hallható Négy duett is.

„A Négy duett csembalóra a Klavierübung III. kötetében jelent meg. Formai és hangnemi elrendezése a mai napig vitatott. Értelmezésem szerint a kötetben a Duettek előtt szereplő, az Úrvacsorához tartozó Jesus Christus unser Heiland kezdetű katekizmusénekek folytatása ez a darab – szögezi le a Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya. – Különleges hangversenynek ígérkezik a szerdai Kamaraest is, amelyen fuvolaáriák hallhatók Bach kantátáiból.

az Úrvacsora alkalmával. Június 5-én Mészáros Péter tenorista énekel, Csalog Benedek barokk fuvolán játszik, Lachegyi Anna viola da gambán, Schallinger-Foidl Artúr pedig orgonán.

Borsányi Márton Csembalóestjén két – Vivaldi nyomán készült – concerto és két szvit is szerepel június 6-án, csütörtökön 19 órától. Johann Nikolaus Forkel, Bach első biográfusa részletesen ír Vivaldi hatásáról, és megállapítja: Bachnak rendet, összefüggést, arányt kellett vinni a műveibe, és ehhez eligazításra volt szüksége. Ilyen eligazításként szolgáltak az olasz zeneszerző akkoriban újonnan megjelent concertói. A Vivaldi-művek tanulmányozásából származó legfontosabb ösztönzés formai természetű: Bach a Vivaldi-féle concerto harmóniai építkezési tervét vette át, és más műfajokban, többek között a fúgában is alkalmazta.

Lutheránia Ének- és Zenekar (Fotó/Forrás: Walter Péter / MMA)

Banda Ádám június 7-i Hegedűestje egy sorozat záróalkalma, amelynek keretében a fiatal tehetséges művész megszólaltatja Bach szólóhegedűre írt három szonátáját és három partitáját. E művek a 17. század közepétől Németországban jelenlévő – Biber Jakob Walther és Johann Paul von Westhoff ünnepelt hegedűvirtuózok által képviselt – műfaj és tradíció csúcspontjai. Míg a partitákban minden tétel azonos hangnemben szólal meg, addig a szonátákban két különböző tonalitásban komponál Bach. A szélső tételek azonos, a középső, lassú tétel ettől eltérő hangnemben szerepel” – magyarázza Kamp Salamon.

Fülep Márk és Bene Róza június 8-i koncertjén elhangzik a három, fuvolára és csembalóra írt szonáta mellett az a-moll partita és az a-moll fantázia és fúga csembalóra. A h-moll szonáta fuvolára és csembalóra a h-moll zenekari szvittel együtt minden bizonnyal Bach legjelentősebb hozzájárulása a fuvolarepertoár fejlődéséhez. Az A-dúr szonáta 1736-ban, a lipcsei időszakban született, és a h-moll szonátához hasonlóan érett stílust mutat, rendkívüli technikai nehézségek elé állítva az előadót.

A műsor-összeállítást több aktualitás inspirálta, mindenekelőtt a hálaadás és a magasztalás, hiszen az együttes alapításának 120. évfordulóját ünnepeljük – mondja a Kossuth-díjas karnagy. – Ezzel kapcsolatban hadd fogalmazzak személyes hangon: a Lutheránia Ének- és Zenekar létét egyedül Isten kegyelmének és közelségének köszönheti. Ahogyan Pál apostol írja a korinthusiakhoz: »Én ültettem, Apollos öntözte, de a növekedést az Isten adta.« Ehhez a gondolathoz kapcsolódik az Am Abend aber desselbigen Sabbats-kantáta, amely Máté evangéliumát idézi: »Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.« Ezt az ígéretet nemcsak hisszük, hanem az évtizedek során meg is tapasztaltuk. E kantátához szépen illeszkedik a Magnificat, amely Johann Sebastian Bach életművének különleges ékköve. S hogy miért említettem az aktualitásokat? A gyülekezet közös imádságaként a zárókorál Luther Márton énekét szólaltatja meg: »Adj békét a mi időnkben, / Úristen téged kérünk / Hisz rajtad kívül más nincsen / Ki síkra szállna értünk. / Egyedül te örök Isten.«

Szerző: Tóth Ida

Forrás: MMA

Fejléckép: Kamp Salamon és a Lutheránia Ének- és Zenekar (fotó/forrás: Walter Péter / MMA)