Eötvös Péter hosszú betegség után, március 24-én hunyt el. Halála megrázta a nemzetközi zenei életet, világszerte megemlékeztek róla a muzsikusok és a művészeti intézmények. Április 18-án, a zeneszerző temetésének napján a Budapest Music Center és az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány szervezett nyilvános búcsúztatót, ahol zenével is megidézték Eötvös Péter alakját. Az eseményen a komponista műveinek számos kiváló előadója is jelen volt.
Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, / a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át / a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk...
– kezdte meg a búcsúzások sorát Molnár Piroska, aki Weöres Sándor Bolero című versét mondta el. A színművész szavaira Fekete-Kovács Kornél és Gőz László játéka felelt, basszustrombitán és elektronikán szólaltatták meg azt a pár sort Eötvös Péter gyermekkorában írt, Mátyás anyja című, elveszett kantátájából, amelyet a zeneszerző tavaly májusban Ligeti Vera, Kurtág György, ifjabb Kurtág György és Gőz László jelenlétében felidézett.
Ezt követően került sor a búcsúbeszédekre, amelyek között egy-egy zenemű hangzott el. Chen Pi-hsien Schönberg-zongoradarabot adott elő, majd Kiss Péter játszotta Az ecsettalpú pillangó táncai című, 2012-es Eötvös-darabot, amelynek végén a zongorista keze által megjelenített pillangó elrepül a messzeségbe. Szintén a távozást idézte meg az eredetileg születésnapi ajándéknak készült Kurtág-mű, a Hazatérés, amellyel a szerző a nyolcvanéves Eötvös Pétert köszöntötte. Ez az alkotás Csalog Gábor előadásában hangzott el.
A beszédek sorát Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója nyitotta, aki tételesen is felidézte Eötvös Péter pályájának főbb állomásait, illetve a szerző és a Müpa kapcsolatának mérföldköveit. Őt Perényi Miklós csellóművész követte, aki inkább zenetörténeti szempontból emelte ki a komponista eredményeit, muzsikájának legfontosabb vívmányait.
Kurtág György beszédet mond Eötvös Péter búcsúztatóján (Fotó/Forrás: Posztós János / BMC)
Kovács Géza kulturális menedzser hangsúlyozta, mekkora megrendülést keltett nemzetközi szinten is Eötvös Péter halála. Több reakciót, levélrészletet idézett is, köztük Barbara Hannigan lapunknak adott interjúját: „Karmesterként is nagyon figyelmes volt, törődött velünk, gondja volt arra is, mire van szükségünk a próba vagy az előadás során. Végtelenül jóindulatú és nagylelkű ember volt. Valóban szolgálta a zenét, és elképesztő alázattal közelített hozzá.” A korábbi megszólalókhoz hasonlóan Kovács Géza is méltatta Eötvös Péter feleségének, Mezei Marinak a szerepét, és mindazt a munkát, amivel mind a magánéletben, mind alkotótársként támogatta a komponistát.
Mit vesztettünk? Kit vesztettünk? Még fel se bírjuk fogni!
– kezdte beszédét Kurtág György. A kilencvennyolc éves zeneszerző elmondta, hogy saját műveinek is Eötvös Péter volt az egyik legjelentősebb előadója, és kiemelte a Nemzetközi Bartók Szeminárium, illetve az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány keretei között végzett munkát, amellyel Eötvös a fiatal tehetségeket támogatta. Zárásként pedig felidézte egyik legkedvesebb emlékét róla: 1971-ben Berlinben bérelt egy házat, ahol meglátogatta őt Eötvös Péter, és pirkadatig mesélt neki Stockhausenről és az aktuális munkáiról. Majd kimentek az egyébként igen elvadult kertbe, ahol eddigre már megjelent néhány rigó a közeli botanikus kertből. „És ebben a hajnali fényben, a derékig érő gazban ott állt Eötvös Péter zöldben játszó ruhájában, mint a mesebeli herceg.”
Ilyen földöntúli alakban képzelhették őt maguk elé a jelenlévők, miközben Lukács Miklós cimbalomművész belekezdett Aura című, Eötvös Péter támogatásának és tanácsainak segítségével írott kompozíciójának előadásába.
Fejléckép: Molnár Piroska előadása Eötvös Péter búcsúztatóján (fotó/forrás: Posztós János / BMC)
hírlevél
