Kinek a kezdeményezésére jöttek létre az OMIKE-koncertek, és hogyan alakult ki a koncepció?
A gondolat egy beszélgetés során pattant ki, amikor a Rumbach vezetőivel azon gondolkodtunk, hogyan lehetne kultúrát varázsolni a felújított zsinagógába. Az OMIKE, azon belül a Művészakció történetéhez sok emlékem fűződik, apám is csak ott dolgozhatott a háború alatt.
Az OMIKE egyesület felújítása régi vágyam, most született rá alkalom, lehetőség, mert a gyönyörű Rumbach falait meg kell tölteni zenével.
Miért különleges helyszín a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, és milyenek az akusztikai lehetőségei, milyen művek illenek oda?
Otto Wagner egyik legszebb épületéről beszélünk, ez Budapest különleges kincse. A hangzás nagyon jó, ha középen van a színpad. Oda is tesszük, és a közönség körülüli a szereplőket. A zenét az erkélyről is jól lehet hallani. Nehezebb megoldani a prózát, mert ahhoz az épület túl visszhangos. Ezért ezt erősítjük, és az első koncerteken kiderült, hogy az erkélyre is fel kell vinnünk hangfalakat, hogy ott is érteni lehessen a szöveget.
Az esemény egyik különleges pontja, hogy minden alkalommal egy héber betűvel ismerkedhet meg a közönség. Milyen szimbolikus jelentősége van ezeknek a betűknek a zsidó kultúrában?
A zsidó vallás és kultúra lényege az olvasás, a tanulás. A betűk egyben számok is, sőt néha misztikus jelentésük is van, ezzel ismerkedünk meg az OMIKE-koncerteken.
A közönség soraiban sok zsidó származású ember foglal helyet, akik már nem tanultak héberül, mert őseik kiléptek a vallásos életformából.
Nekik biztos különleges élmény lesz egy-egy betűvel megismerkedni. De izgalmas kaland lesz ez más vallásúaknak, más származásúaknak is.
A május 9-i koncerten a klasszikus művek mellett klezmer zene is elhangzik majd, amelyhez a komolyzenének is számos kapcsolódása van. Hogyan állt össze a műsor, és hogyan illeszkednek benne össze a különböző zenei stílusok?
A koncertek első felében klasszikus műveket hallunk, majd kortárs, irodalmi és más zenei stílusok is elhangzanak az est második részében. Ez az OMIKE-koncertek formája, első tapasztalataink alapján a közönség nagyon szereti ezt a változatosságot.
A művek egy részét kamarazenei átiratban játsszák. Milyen zenei, zenetörténeti érdekességeket rejtenek ezek a feldolgozások?
Az ilyen átiratoknak hatalmas tradíciójuk van!
Mielőtt feltalálták a hangfelvételt, az emberek így ismerkedhettek meg a ritkán hallható, nagy apparátusú művekkel.
Mozart operarészleteiből számos átirat született fúvósegyüttesekre, a huszadik század elején pedig Schönberg írt át szimfóniákat néhány hangszerre, hogy a monumentális művek a szalonokban előadhatók legyenek. Nagyon nagy a választék. Most annyi zenésszel adunk elő darabokat, amennyien elférnek a Rumbach kis színpadán. Hallható lesz ebben a formában többek között Sztravinszkij Petruskája is.
A Budapesti Fesztiválzenekar művészei régóta adnak kamarakoncerteket is. Milyen hatása van ezeknek a tapasztalatoknak, játékmódnak a zenekari munkára?
Kiváló a hatás, hiszen a zenész egyedül játssza szólamát, így ápolt marad az intonáció, a hangképzés, sőt fejlődik az önálló kreativitás is.
A BFZ alapelve, hogy nemcsak zenekar, hanem művészek társulata, akik a legkülönbözőbb formációkban muzsikálnak.
Mindenki szereti ezt, a zenészek és a közönség is.
A koncerteken irodalmi szövegek is elhangoznak majd. Ezek a darabok hogyan, milyen szempontok alapján kerültek a programba, illetve melyek voltak azok a témák, amelyeket mindenképpen érinteni akartak?
Ezeket Bíró Kriszta, az Örkény Színház ragyogó tehetségű színésznője állítja össze. Az első koncerteken semmi megkötés nem volt, csak viszonylag új irodalmi alkotásokból hallottunk részleteket. Most megbeszéltük, hogy kicsit hangsúlyosabbak lesznek a zsidó témájú alkotások, és az egyik koncerten a Goethe Intézettel karöltve válogattunk szövegeket.
A beharangozóban azt írja: „ide a kultúrára éhes embereket várjuk, akik most, mikor elönt minket a mesterséges intelligencia szörnyű világa, meg szeretnék őrizni, sőt fejleszteni szeretnék az emberi intelligenciát.” A mesterséges intelligencia kérdése most mindenkit foglalkoztat, önnek mi róla az álláspontja?
Katasztrófa. Már az is veszélyes volt, hogy elkezdtünk megbízható újságírók cikkei helyett ellenőrizhetetlen blogokból tájékozódni. De most az várható, hogy bárki betáplálhat egy-egy szót, fogalmat néhány milliószor az internet dzsungelébe, ahol az algoritmusok azokat igazságként fogják nekünk tálalni. Ha ma bepötyögöm jó sokszor, hogy Gipsz Jakab a világ legjobb zeneszerzője, holnap megkérdezi valaki a mesterséges intelligenciát, hogy milyen zeneszerzőt ajánl, és kijön Gipsz Jakab neve.
Nagyon nehéz lesz igazság és manipulált algoritmus között különbséget tenni. Védekeznünk kell, fejleszteni a saját intelligenciánkat.
Kiket várnak elsősorban a koncertekre? Mit mondana annak, aki érdeklődne, de egyáltalán nem ismeri a zsidó kultúrát és esetleg aggódik, hogy kívülállónak fogja érezni magát?
Zsidó kultúra így önmagában nem is létezik. Mi az egyetemes kultúrát kínáljuk ezeken a koncerteken. A zsidó vallásnak van természetesen kultúrája, rengeteg könyv, tóramagyarázatok, a Talmudot elemző írások, kabbalisztikus elmélkedések. Zenében zsidó témájúak a haszid nigunok, a neológ zsidók zsinagógai énekei, de mindez a zsidó vallás kultúrája.
Mi világi kultúrát adunk elő.
A zsidó származású szerzők művei, például Mendelssohn vagy Mahler zenéje ugyanúgy az egyetemes kultúra részei, mint a zsidó származású írók, Singer vagy Amos Oz művei. De mi ezekre se szűkítjük le a repertoárt, hanem származástól függetlenül helyet kap mindenki: Mozart, Beethoven, Goethe vagy Kodály Zoltán is. Ha egy héber betűt megtanulunk, azt is a világi kultúra és műveltség részeként tesszük. Nyilván mivel zsinagógában vagyunk, a zsidó téma fontos érdeklődési terület, ezért nem hieroglifákat tanulunk, de bárkit szívesen látunk, akit a művelődés érdekel.
Az OMIKE-koncertekről további információ itt érhető el. >>>
Fejléckép: Fischer Iván (fotó/forrás: Kurcsák István / Budapesti Fesztiválzenekar)