Az OPERA 2023/24-es Szláv szezonját megkoronázó hangverseny első részében a közép-kelet-európai szláv nemzeti romantika emblematikus műveiből csendülnek fel részletek. Bedřich Smetana második operája, az 1866-ban komponált Az eladott menyasszony Csehországban az operarepertoár legnépszerűbb darabja, és az első, ami helyet kapott a nemzetközi operaszínpadokon. A bájos vígopera nyitánya sodró lendületű, játékos és vidám zenekari darab, ami sokat merít a cseh népzenei hagyományokból, és szimfonikus koncerteken is gyakran hallható.
A lengyel nemzeti opera műfaját megteremtő Stanisław Moniuszko húsz színpadi műve közül kétségkívül a legfontosabbnak az 1846-47 között komponált Halka bizonyult. A tragikus falusi szerelmi történet hősnője II. felvonásbeli áriájában még reménnyel telve énekel az őt elhagyó Janusz iránt érzett, olthatatlan szerelméről. A Kriszta Kinga tolmácsolásában hallható lírai áriát az opera lengyel népzenei hagyományokat idéző, ünnepélyes mazurkája ellenpontozza.
Ezt követi Erkel Ferenc Brankovics György szerb despotáról írt, 1874-es operájának két részlete. A Kóló, vagyis körtánc címet viselő kórustétel után Brankovics lánya, Mara románca lesz hallható, ugyancsak Kriszta Kinga előadásában.
Az elfeledett Erkel-opera egészen új oldaláról mutatja meg a Hunyadi László és a Bánk bán szerzőjét, aki az elhangzó részletekben szerb népzenei motívumokat és wagneri stílusjegyeket is felmutat.
A délszláv tematikát folytatva csendül fel Ivan Zajc horvát szerző mesterműve, az 1876-ban komponált Zrínyi Miklós című opera részlete, amely Szigetvár hősének állít emléket horvát szemszögből. A zeneiségében Verdit idéző műből ezúttal a bán és felesége, Éva hazafias érzelmekkel átitatott duettjét hallgathatják meg az érdeklődők Kelemen Zoltán és Kriszta Kinga interpretálásában.
A Magyar Állami Operaház Zenekara (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)
A műsor első felét Eugen Suchoň, a 20. századi szlovák komolyzene kiemelkedő alakjának és a szlovák nemzeti opera megteremtőjének háromtételes zenekari műve, a Hegyi szvit zárja. Az 1957-ben bemutatott, csaknem negyedórás szimfonikus költemény ugyancsak a szerző hazája népzenéjéből építkező grandiózus, ünnepélyes alkotás.
A szünet után Antonín Dvořák 9. szimfóniája szerepel az est programján. Az OPERA idei repertoárján Ruszalka című színpadi művével is megtalálható cseh szerző már Európa-szerte elismert alkotónak számított, mikor az 1890-es évek elején meghívást kapott, hogy legyen a New York-i Amerikai Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatója.
Ottléte során nagyban hatottak rá az amerikai őslakosok zenéi és az afrikai-amerikai közösségek spirituáléi, amelyek nyomán a kiutazását követő évben megírta négytételes szimfonikus művét,
amelynek alcíme „Az Újvilágból” lett. Az 1893-ban a Carnegie Hallban bemutatott darab kiváltképp 4. tételének főtémája révén azóta is töretlen népszerűségnek örvend.
A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát az eseten Andriy Yurkevych vezényli. Az ukrán születésű, többszörösen díjazott karmester 2022 óta a Prágai Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatója, aki opera- és koncertkarmesterként is jelentős pályát tudhat magáénak, és hazáján kívül az elmúlt két évtizedben többek közt Athén, Barcelona, Berlin, Brüsszel, Monte Carlo, München, Róma, San Francisco és Santiago de Chile rangos operaházaiban is vezényelt.
Részletes műsor itt érhető el. >>>
Fejléckép: Andriy Yurkevych (forrás: Magyar Állami Operaház)
hírlevél
