Élve a zeneretorika eszközeivel, Vivaldi zseniálisan használta a hangszerelést az évszakok hangulatainak, élményeinek érzékletes megjelenítésére. A Tavasz tételben például az alvó pásztor (szólóhegedű), a csörgedező patak (zenekari hegedűk) és az őrködő pásztorkutya (brácsa) hangjait hallhatjuk. Ezeknek az effektusoknak színes és szélsőséges megszólaltatására ad lehetőséget a korabeli hangszerek játékmódja és az előadói invenció.

A Capella Savaria a legrégebbi korhű hangszereken játszó kamarazenekar Magyarországon, 1981-ben alakult Szombathelyen, Németh Pál kezdeményezésére. Újító törekvései nagy feltűnést keltettek a zenei életben. Céljául a barokk és a klasszikus zene korhű előadását tűzte ki, felhasználva zenetörténeti dokumentumokat is. Hangszereik eredeti XVIII. századi mesterek munkái, vagy ezek másolatai. Előadásukban zenekari darabok, operák, oratórikus művek hallhatók, melyekből több mint 70 hanglemezük készült, ezek közül öt elnyerte az „Év hanglemeze" díjat.

Kalló Zsolt 1992-től az együttes koncertmestere, 1999-től művészeti vezetője és szólistája. 1990-ben kitüntetéssel végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián Perényi Eszter növendékeként. 1988-89-ben Végh Sándornál is folytatott tanulmányokat Salzburgban. 2010-ben DLA doktori címet szerzett. Előadóművészi munkásságáért 2014-ben Liszt-díjat kapott.

Kalló Zsolt - hegedű

Bertalan Andrea - fuvola

Feriencsik László - fagott

Corelli: D-dúr concerto grosso, op. 6/4

Vivaldi: a-moll fagottverseny, RV 497

Vivaldi: G-dúr fuvolaverseny, RV 436 

***
Vivaldi: A négy évszak