"Mi, gyerek- és ifjúsági szerzők, írók, illusztrátorok és gyerekkönyves szakemberek nem mehetünk, és nem is megyünk el (írott) szó nélkül a június 15-én elfogadott, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 6/A. §-ának megalkotott rendelkezései, és az abból következők mellett" - olvasható nyilatkozatuk bevezetőjében.
Mint írják, az irodalom és a művészetek szerepe túlmutat a gyönyörködtetésen és a szórakoztatáson:
Álláspontunk szerint az is, hogy leképezze a minket körülvevő társadalmi valóságot, és a jelenkor társadalmának sokszínűségét."
"Az irodalom szerepe, hogy segítsen átvészelni krízishelyzeteket, amelyekbe kerültünk, vagy felkészítsen olyanokra, amelyekbe kerülhetünk, vagy szeretteink, barátaink kerülnek, és kapaszkodókat nyújtson, megtartson, szélesítse látókörünket és a megismerés felületeit."
Ebből kifolyólag, mint írják: "A gyerekirodalom a gyerekek iránt érzett tiszteletből nem lehet képmutató, és nem hallgathat el, mert akkor hamis és hiteltelen lesz."
Az aláírók pontosan "a jövő felnőtt generációja iránt érzett legnagyobb felelősségvállalással" vallják és vállalják, hogy ezt követően is törekedni fognak arra, hogy "a létező társadalmi sokféleség a maga valóságában jelenjen meg alkotásainkban, szövegeinkben és képeinkben, ahogyan azt is, hogy minden számunkra rendelkezésre álló eszközzel kiállunk minden olyan pályatársunk mellett, akit ilyen tárgyú alkotói tevékenysége okán hátrány vagy megvetés érhet."
Nyilatkozat
Mi, gyerek- és ifjúsági szerzők, írók, illusztrátorok és gyerekkönyves szakemberek nem mehetünk, és nem is megyünk el (írott) szó nélkül a június 15-én elfogadott, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 6/A. §-ának megalkotott rendelkezései, és az abból következők mellett. E rendelkezés szerint, az „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
Határozottan valljuk, hogy a fenti rendelkezés utolsó, nagyon tág kategóriát nyitó „jeleníti meg” kitétele súlyosan korlátozza a szólás- és gondolatszabadságot, az alkotás szabadságát és sértheti a gyermeki jogokat annak ellenére, vagy különösképpen azért, mert a módosító jogszabály tervezetéhez fűzött indoklásában önmagát mint a gyermekjogok védelmében megalkotott szabályozási eszközt definiálja.
Az elfogadott rendelkezések magukban hordoznak egy olyasféle értelmezést, amely a gyermeki jogokra hivatkozva csak a 18. betöltött életév felett tenné lehetővé, hogy gyerekek számára a homoszexualitásról, transzneműségről beszélni, írni, vagy egyéb, e témákat megjelenítő művészeti alkotást bemutatni lehessen. Amellett, hogy ez önmagában képtelenség (tekintve, hogy 18. betöltött életéve fölött már nem minősül senki gyermekkorúnak, a Gyermekjogi Egyezmény alapján sem), álláspontunk szerint megfosztja a gyerekeket attól a lehetőségtől, hogy az őket körülvevő teljes társadalmi valóságról, az abban létező sokféle kisebbségről, azok helyzetéről képet, méghozzá a nekik szóló irodalmi szövegekben, művészi igényességgel megalkotott képet is kaphassanak.
Mi, gyerek- és ifjúsági szerzők, irodalmi alkotói vagy illusztrátori tevékenységünk során a gyerekekre, olvasóinkra eddig is a lehető legnagyobb tisztelettel, mint velünk teljesen azonos méltóságú személyekre tekintettünk, és munkánk során arra is különös figyelemmel voltunk és vagyunk, hogy életkoruknál fogva kiszolgáltatott helyzetű olvasóinknak legjobb tudásunk szerint kínáljunk irodalmi alkotásokat és élményeket, esztétikumot, vizuális kultúrát.
Az irodalom, a művészetek szerepe azon túl, hogy gyönyörködtessen és szórakoztasson, álláspontunk szerint az is, hogy leképezze a minket körülvevő társadalmi valóságot, és a jelenkor társadalmának sokszínűségét. Szerepe még, hogy teret engedjen olyan élethelyzetek belsővé tételéhez, megéléséhez, átéléséhez, ami nem a mi személyes valóságunk, így téve lehetővé a másfajta nézőpontok elsajátításának képességét, a kritikai gondolkodást, az együttérzést, az elfogadást, a megismerést, a saját álláspont kialakításának lehetőségét. Az irodalom szerepe, hogy segítsen átvészelni krízishelyzeteket, amelyekbe kerültünk, vagy felkészítsen olyanokra, amelyekbe kerülhetünk, vagy szeretteink, barátaink kerülnek, és kapaszkodókat nyújtson, megtartson, szélesítse látókörünket és a megismerés felületeit.
Álláspontunk szerint a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalomban és gyerekkönyv-illusztrációban azonos értékűként helye van a többségi értékrendek mellett a kisebbségi lét, a sokféleség és a sokszínűség bemutatásának is. A gyerekirodalom a gyerekek iránt érzett tiszteletből nem lehet képmutató, és nem hallgathat el, mert akkor hamis és hiteltelen lesz.
Mindezért valljuk, és vállaljuk, hogy munkánk során – a jövő felnőtt generációja iránt érzett legnagyobb felelősségvállalással – ezt követően is törekedni fogunk arra, hogy a létező társadalmi sokféleség a maga valóságában jelenjen meg alkotásainkban, szövegeinkben és képeinkben, ahogyan azt is, hogy minden számunkra rendelkezésre álló eszközzel kiállunk minden olyan pályatársunk mellett, akit ilyen tárgyú alkotói tevékenysége okán hátrány vagy megvetés érhet.
2021. június 17.
Az aláírók névsora ITT olvasható:
Az elmúlt napokban civilek és több szakmai szervezet is tiltakozott a törvénymódosítás homofób korlátozásai ellen. A MÚOSZ már a törvénymódosítás előtt kiállt a korlátozások ellen, Péterfy Gergely facebook oldalán írt arról, hogy a Kitömött barbár című könyvéről ezentúl nem lehet beszélni az iskolákban.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése június 17-én kérte közleményében a törvény felülvizsgálatát, mivel az a művészi- és szólásszabadság, a könyvkiadás és -terjesztés korlátozásának feltételeit teremti meg. Nyáry Krisztián szintén egy Facebook-posztban foglalta össze a főbb problémákat.
Forrás: Könyves Magazin és Telex.
Fejléckép: jelenet a Lenge mesék c. animációs filmből (illusztráció) / Fotó: Vertigo Média