„A legklasszabb dolog regényt írni” – Mártonffy András a Lírástudók vendége

„Kicsit író is”, így ír magáról Mártonffy András, aki kétkötetes szerzőként mellette coach, tréner és angoltanár is. Első regénye, az Én, Sándor Erik nyolc éve jelent meg, és szokatlan témát dolgozott fel: egy pszichopata sötét lelkébe férkőzött be, hogy az olvasóknak már ne kelljen.

Idén a Trend Kiadó gondozásában jelent meg a 11 éjszaka, amely már címében is Seherezádé mesegyűjteményére utal. Mártonffy András a Csáth Géza-i világot idézve, hétköznapi emberek tragédiáin keresztül mutatja be a 20. század első felének sorsfordító eseményeit és Budapest kevésbé ismert arcát, egy idős asszony történetén keresztül.

Mártonffy András: 11 éjszaka (Fotó/Forrás: Trend Kiadó)

A könyv egyben felnőtteknek szóló mesék gyűjteménye. A fülszöveg így avat be a keretül szolgáló cselekménybe: „A rendszerváltás elbizonytalanító időszakában a Tanácstól kijáró gondozó, Győző elrabolja a kilencvenéves Kamillát, mivel mindennél jobban vágyik egy biztonságot jelentő, »igazi« nagymamára. A sokat látott öregasszony tíz éjszakán keresztül kénytelen mesélni a mentális problémákkal küzdő férfinak, akit lassan maguk alá gyűrnek az egyre riasztóbbá váló történetek.”

A Lírástudók podcastepizódjában Grisnik Petra arról kérdezte a szerzőt, hogy milyen alapélményekből született a könyv.

Hiszen ahogy Mártonffy az életrajzában fogalmaz, 1990-ben érettségizett, így a felnőttkora „szimbolikus értelemben a rendszerváltással egyidős”, ráadásul élete kezdete a Moszkva térhez kötődik.

De arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi vezette Mártonffyt Csáth Gézához, valamint a magyarországi vészkorszak sötét témáihoz, köztük Kun páter alakjához. Végül az is szóba kerül, miért szerencsés Stephen King vagy J. K. Rowling.