A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:
Szabó T. Anna költőnek született. Kislány kora óta versel, egyetemista korában kezdett publikálni, első verseskötete, A madárlépte hó huszonhárom éves korában jelent meg. Folyamatosan publikál, tavaly jelentette meg első novelláskötetét, a Töréstesztet, amelynek középpontjába egy meglehetősen érzékeny és aktuális témát állított: a párkapcsolatot.
„A férfi és nő közötti hatalmi viszonyok érdekelnek.
Még a mai közbeszédben is általában arról van szó, hogy mi a nő feladata, és nem arról, hogy milyen a nő helyzete. A helyzet egy megállapítás, a feladat kényszer, célkijelölés”
– nyilatkozta a kötet megjelenésekor Ezüst Ritának (MTI). Hangsúlyozta: „Valamiféle katalizátornak is szánom ezeket a balladanovellákat, olyan kérdéseket vethetnek fel, amelyeket meg lehet vitatni egymás között. Gyújtsanak, robbantsanak be valamit, akkor is, ha ez fáj, hiszen nem lehet megúszni. A legnehezebb magunkkal szembenézni. Ez a könyv önvizsgálat is: tükrözi, milyenek az én indulataim.”
Szabó T. Anna (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách Színház)
Barna Péter a karakterformálás és az atmoszférateremtés nagy mesterének nevezi Szabó T. Annát az Élet és Irodalomban megjelent kritikájában, amely szerint a Törésteszt „hétköznapi történetekről, emberi játszmákról és konfliktusokról, boldogtalanságról, kilátástalanságról, kiszolgáltatottságról, megalázottságról és függőségekről szól. Tulajdonképpen az emberi élet és az emberi kapcsolatok legsötétebb oldalairól. Negyvenkilenc novella, vagy inkább életkép férfiakról és nőkről, elrontott és kisiklott életekről.”
A nőiségről szóló traumabeszédekkel korábban is találkozhatunk Szabó T. Anna költészetében: már a 2002-ben megjelent, Fény című kötettől kezdve ezek fokozatosan tematizálódnak a verseiben. Angol fordításban a londoni metrón is olvasható volt a Szülőszoba című vers néhány sora. Margócsy István az ÉS-ben megjelent kritikájában hívta fel a figyelmet arra, a magyar költészetben eddig szinte példátlan, ahogy Szabó T. Anna megírja
a szülés misztériumának, kiszolgáltatottságának, csodájának és mindennapiságának nagyon bonyolult összefüggéseit és közönséges ellentmondásosságait”.
Szabó T. Anna mindent tud az irodalomról. Ő a tudós költő, a poeta doctus, egyetemi tanulmányai után elvégezte az ELTE angol reneszánsz és barokk doktori programját. Sorsa is az irodalom felé predesztinálta, híres kolozsvári nyelvészcsaládba született, férje Dragomán György író. Tizenöt évesen települt át családjával Szombathelyre, és ahogy azt a vs.hu-nak elmondta, az erdélyiség meghatározó maradt a számára: „Adott egy nagyapa, aki egész életét az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárnak szentelte, adott a templomi beszéd, a Károli-bibliának a nyelvezete és hangvétele, ez az alapja annak, amit csinálok. Az Eötvös Collegium tanárai is nagy hatással voltak rám. Szerintem, ha Erdélyben maradunk, sokkal jobban elbizonytalanodtam és talán a versekből is kiábrándultam volna, de mivel az áttelepedés miatt megbillent az egész világom, a versekbe kapaszkodtam.”
Szabó T. Anna (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)
Erdély mellett a nyugatos-újholdas költészeti hagyományokból is építkezik, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor meghatározó számára, utóbbiról Kozmikus csizmadia címmel színdarabot is írt. Már az első kötete legelső versében megfogalmazta ars poeticáját:
Úgy írni verset mintha szó és forma
nem titkolná el, hogy mi van mögötte,
mintha a semmi partra nem sodorna,
csak elringatna minket mindörökre
(Úgy írni verset, részlet)
A költészet és a próza mellett rendkívül fontos számára a gyerekek megszólítása, verseket, meséket, színdarabokat ír, a bábszínház műfajához különleges kötelék fűzi. Műfordítóként is számottevő az életműve: William Shakespeare, James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike és Stuart Parker írásai mellett rendszeresen fordít gyerekirodalmi műveket is, köztük Beatrix Potter, Cynthia Paterson és Brian Paterson vagy Dr. Seuss munkáit. Sokszor találkozhatunk vele az irodalmi élet eseményein, felolvasásokon, beszélgetéseken, tárlatvezetéseken vagy éppen a Lyukasóra rendezvényein. Új novelláskötete, a Határ a Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg.
Mi ez a sorozat?
Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.
Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>
hírlevél
