„A vers, az a dallam alól jön elő” – Parti Nagy Lajos a Lírástudók vendége

Monumentális kötet, majdnem nyolcszáz oldal, és több mint száz eddig nem közölt verset is tartalmaz – ez a Parti Nagy Lajos hetvenedik születésnapjára megjelent Hadd legyek hűs. A Magvető asztalhorpasztó kiadványáról a költő mégis azt mondja, nincsen benne minden, hiányzik, amiről ő maga sem tud, meg amit félbehagyott vagy nem írt meg. A Lírástudók legújabb részében Parti Nagy Lajossal beszélgetett oldott hangulatban, ráérős tempóban Grisnik Petra.

Parti Nagy Lajos: Hadd legyek hűs (Fotó/Forrás: Magvető)

A szinte klasszikussá érett versek közül felemlítik a Létfbüfét és a zárósorokat:

„de felettem ég van / s talán még elég van”.

De szó van az idősebb, előljáró költőnemzedékről, akik közül a költő egyikről sem gondolja, hogy a köpönyegükből bújt volna elő, de megemlít néhány mintát: Tandorit, Tolnai Ottót és másokat, ahogy a fiatalabbakról is beszél, akikre meg ő hatott. Végül arról is megkérdezte őt Grisnik Petra, ír-e a közéleti verseket. Parti Nagy ezt inkább elhárította:

„A vers, az mindig annak maradt, hogy a dallamból jön elő, vagy a dallam alól jön elő”

– mondta, és bár egyre inkább úgy érzi, a legtöbb közéleti téma egy dühös publicisztikára sem érdemes, azért nem hagyja abba, hogy mondja. Már csak azért sem, hogy nehogy azt gondolják, mást gondol, mint korábban.

A Hadd legyek hűs az Angyalstoptól a Szódalovagláson és a Grafitneszen át a legújabb versekig vezeti az olvasót, kirajzolódnak benne az életmű belső mozgásai, látjuk hogyan születnek meg a jellegzetes figurák, hogyan kapnak hangot és arcot a beszélő nevű és sokat is beszélő hősök. Parti Nagy Lajos írásművészete állandó párbeszédben van a hétköznapi beszélt nyelvvel és a magyar irodalom millió hagyományával; a könyvet olvasva pedig mi is részesei leszünk ennek a beszélgetésnek – írja a fülszöveg.