1. Anton Pavlovics Csehov 1860. január 29-én született a dél-oroszországi Taganrogban egy nehéz sorsú családban. Gyermekéveit nem csupán a szegénység, hanem zsarnoki apjának viselkedése is sújtotta, aki gyakran fizikailag is bántalmazta őt. Egy alkalommal Csehov így emlékezett vissza: „Egy időben nyírfavesszővel vert meg, húzta a fülemet, ütötte a fejemet, és minden reggel, amikor felébredtem, az első gondolatom az volt, vajon aznap is meg fog-e verni.”
2. Édesapjuk egy új házat építtetett, de a költségvetést meglehetősen elszámolta, aminek következtében kénytelen volt egész családjával Moszkvába menekülni, hogy elkerülje az adósok börtönét.
3. Az iskolában Csehov jó jegyeket szerzett, tanulmányi eredményeinek köszönhetően ösztöndíjat és felvételt nyert a moszkvai állami egyetem orvosi fakultására. 1884-től kezdett praxizálni, és arról vált híressé, hogy számos betegét ingyen kezelte, ekkor már ugyanis eldöntötte, hogy az írásból szeretné biztosítani megélhetését.
4. Az orvosláshoz és az íráshoz való viszonyáról Csehov azt mondta:
Az orvostudomány a törvényes feleségem, az irodalom pedig a szeretőm. Amikor elegem lesz az egyikből, a másikkal töltöm az éjszakát.
5. Az Ivanov sikere után Csehov A manó címmel kezdett színdarabot írni, a mű azonban kifejezetten rosszul sikerült, ráadásul túlságosan hosszú is volt. Később jelentősen átdolgozta, és ebből a darabból született legismertebb és egyik legsikeresebb műve, a Ványa bácsi.
6. A nagyvárosi élet megviselte, és a természethez és az egyszerű emberekhez közel akart élni. 1892-ben ezért birtokot vásárolt egy Moszkvához közeli faluban, és szüleivel együtt odaköltözött. Csehov rövidesen be is kapcsolódott a helyi közösség életébe: részt vett egy kórház, egy tűzoltóállomás és három iskola létrehozásában, valamint kivette részét a kolerajárvány elleni védekezésből is, felújított praxisában ingyenesen látta el a parasztokat.
7. Amikor 1889 nyarán tuberkulózisban elhunyt testvére, Nyikolaj, Csehov úgy érezte, találnia kell egy célt, amelynek életét szentelheti.
Ezt követően döntötte el, hogy felkeresi a távoli Szahalin szigeten működő orosz büntetőtelepet, és felhívja a figyelmet az ott uralkodó szörnyűséges állapotokra.
Tervéről sokan próbálták lebeszélni, ám a művész hajthatatlan volt: Moszvkából Szibérián át, hajón és fogaton összesen két és fél hónap alatt eljutott Szahalinra, ahol csaknem tízezer fegyenc egyenkénti összeírását végezte el.
8. Csehov egy igazi nőcsábász volt, sok nővel alakított ki intim kapcsolatot, és gyakran keveredett szerelmi háromszögekbe. 41 éves volt, amikor 1901-ben végül megállapodott, és feleségül vette Olga Leonardovna Knipper színművészt, aki több Csehov-darabban is sikerrel szerepelt. Házasságuk három év után ért véget az író halála miatt.
9. Kortársa, Konsztantyin Sztanyiszlavszkij Csehov drámáinak színrevitelével teremtette meg azt a nyelvet, ami a mai napig irányadónak számít a színházi világban és a filmművészetben is.
Csehov ugyanakkor nem volt elégedett Sztanyiszlavszkij előadásaival, és gyakran hangoztatta, hogy darabjait nem tragikus műveknek szánta.
10. 1904 januárjában, a Cseresznyéskert moszkvai bemutatóján ünnepelték meg huszonöt éves írói jubileumát. Amikor néhány hónappal később Jaltából újra Moszkvába érkezett, hirtelen rosszabbul lett, majd feleségével gyógykezelésre külföldre utazott. Németországban, Badenweiler tüdőszanatóriumának szállodájában érte a halál július 15-én, 44 évesen.
Forrás: Simpli Charly, Wikipedia, Libri Magazin
Fejléckép: Anton Pavlovics Csehov 1889-ben (Fotó/Forrás: Wikipedia)