„Ha ez a jég, akkor ennek a hátán kell megélni” – Iglódi Csaba a Lírástudók vendége

Harminc éve dédelgette magában, hogy egyszer regényt ír, és habár eddigi életében sok mindent csinált már – volt újságíró, főszerkesztő, vezetett kommunikációs ügynökséget, most éppen vállalati vezetők képzésével foglalkozik –, az írás egészen új élményt jelentett számára.

A regény Dreher-szimfónia – Komlótól a koronáig címmel, gyönyörű külcsínnel jelent meg az Athenaeum Kiadónál.

A Lírástudók új podcastepizódjában a szerző elmondta, hogy munka közben beleszeretett a Dreher családba. Nem történeti munkát, nem klasszikus életrajzot akart írni, hanem olyan regényt, amit jó olvasni, jó szeretni, és amiben ragaszkodik a tényekhez, de olykor kénytelen segítségül hívni a képzelőerejét is. „A Dreher család 1796 óta foglalkozik sörfőzéssel, és 1949-ig jól felrajzolható a történetük” – mesélte arról, mi ragadta meg a témában. Ez egy olyan dinasztia, amely túlélte a napóleoni háborúkat, majd a monarchia kis híján bekövetkező csődjét, a változó politikai rendszereket, a pestis- és a kolerajárványokat, az ipari forradalom kihívásait, a 20. század világháborúiról és gazdasági válságáról nem beszélve. És nem panaszkodtak: „Ha ez a jég, akkor ennek a hátán kell megélni.”

Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia (Fotó/Forrás: Líra)

A családregény azt beszéli el, hogy miként építette fel az elődök gazdag hagyatékára támaszkodva különleges világát az Alapító, Franz Anton Dreher (vagy: Dreher Antal), és az őt követő fia, a Sörkirály, az annak örökébe lépő Innovátor (ugyancsak Antalok), és az önhibáján kívül vesztessé lett Egyesítő, Jenő.

„Ami rajtam múlik, az rajtam nem múlhat”

– ez volt az alapító jelmondata.

Olyan adalékokat is megtudunk a regényből, mint hogy a család nevéhez fűződik a bécsi láger sör kifejlesztése és az első közép-európai gőzgép üzembe helyezése, valamint az automobilizmus felvirágoztatása és az angol mintán alapuló versenylótenyésztés meghonosítása is.

A szerző számára a tények kiindulópontul szolgáltak, de a korabeli miliő ábrázolásában a legnagyobb hitelességre törekedett: jónéhány eredeti helyszínre is ellátogatott írás közben.

Adásunkban arról is beszélt, milyen érzés, hogy immár tizenéves fia is publikáló szerző: nemrégen mi is ajánlottuk a Loki – Egy büntibe küldött isten naplóját, amit Iglódi Brúnó Boldizsár fordított magyarra.