„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

Vámos Miklós: Apák könyve (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Vámos Miklós íróval, a Fidelio könyvrovatának állandó szerzőjével az Apák könyve húszéves jubileumi kiadása alkalmából beszélget Szabó T. Anna, a Lírástudók házigazdája. A műsorvezető elárulta, hogy régen merült ennyire bele a regényolvasásba, mint most, a beszélgetésre készülve. Vámos Miklósnak kedvenc tengerparti strandjáról hozott egy lyukas követ ajándékba, de a stúdióban természetesen nem a kövekről, hanem a könyvekről és az írásról kérdezett. Vámos Miklós azért a köveket is szóba hozta, és elgondolkodtató megjegyzést tett:

„talán érdekesebb lenne, ha a könyveket kőbe kellene vésni, jóval kevesebb fecsegés lenne a szépirodalomban és megfontolna az ember minden egyes ékezetet.”

A műsorban azt is elárulta, hogy hol vette fel életében az első követ a földről és mit gondolt róla. Az Apák könyve új kiadása mellett legújabb regényéről, a Dunapestről is mesél az író, amit regénytechnikailag a legsikerültebb művének tart, de szóba kerül a Hattyúk dala, vagy a Legközelebb majd sikerül című regénye is. Utóbbi kapcsán azt is megtudhatjuk tőle, hogy „lehet-e zenéül írni”?

Szabó T. Anna szerkesztési elveiről és munkamódszeréről is faggatja vendégét, például a Czuczor-név választásáról, ennek apropóján Vámos Miklós megosztja velünk név- és címadási technikáját is. Meggyőződése szerint a szépirodalom érzésekkel operál, nincs ez másként az Apák könyve esetében sem. Szilárd alapozásnak tartja, ha az írásai dokumentumokra épülnek, ahogy az Apák könyvében is „majdnem minden valóság”, például az a harctéren megállt tojásdad zsebóra is, amit a szerző egy bécsi múzeumban látott.

Az irodalom megtartó erejéről Vámos Miklós úgy tartja, hogy „írás és olvasás ikrek”, és „valahogy jobbá tesznek minket”.

Könyvajánló

A műsorban érintett könyvek:

Sarah Crossan: Darázsfészek
Choderlos De Laclos: Veszedelmes viszonyok
Richard Ford: Kanada
Federico Fellini: Akarsz velem álmodni?
Yasmina Reza: Babilon

A műsor könyvajánló rovatában öt újonnan megjelent kiadványt mutatunk be, elsőként Sarah Crossan: Darázsfészek című vers-regényét. Hogyan veszíthetünk el valakit, akiről a világ azt sem tudta, hogy a miénk? Hogyan gyászolhatunk meg valamit, ha a fájdalmunkat nem beszélhetjük ki? – kérdezi Sarah Crossan regényében, amely két egymás árnyékában létező házasság élveboncolása. Egy volt szerető érzelemteli, ám kegyetlenül őszinte vallomása szerelemről, veszteségről, az elengedés és a megbocsátás útvesztőiről.

Choderlos De Laclos: Veszedelmes viszonyok című levélregénye közbotrányt keltett a megjelenésekor, 1780-ban, ma klasszikusként tartjuk számon. Sokáig sem nyomtatni, sem árusítani nem lehetett, mert Laclos az arisztokrácia erkölcstelen életét vette célba. Könyvében a kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseiről beszél, férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról. A francia irodalom e világhírű alkotása Örkény István kitűnő fordításában jelenik meg.

Az élő klasszikus amerikai regényíró, Richard Ford Kanada című elemi erejű regényében határok átlépéséről, családi kötelékek titokzatos erejéről és az egyedüllétről beszél. A történet egy bankrablással indul, a narrátor, az idősödő irodalomtanár Dell Parsons meséli el szülei bankrablását, ami felborította az életét. Tizenévesen Kanadába, méghozzá Saskatchewan tartományba menekül, ikertestvére pedig elszökik otthonról. A menekülő fiút a kietlen prérin, egy isten háta mögötti, lerobbant kisvárosban Arthur Remlinger várja; egy megnyerő modorú, titokzatos, karizmatikus alak, akinek múltja sötétségbe vész.

A műsorban érintett könyvek (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Ki gondolta volna, hogy Fellini rádiójátékok írásával is foglalkozott, ezek a művei olvashatók az Akarsz velem álmodni? címmel megjelent új kötetben. Fiatalon 1940 és ’43 között az olasz rádióban több rádiójátékát t is előadták, a kor szokása szerint élőben, így a felvételek nem maradtak meg, a hagyaték feldolgozása és a rádió archívum leirataiból kerültek elő. Már akkor egyértelműen megmutatkozott a későbbi világhírű rendező zsenialitása, egyszerre abszurd, frivol, humoros, és mégis érzelmes történetmesélése.

A világhírű színpadi szerző, Yasmina Reza első magyarul megjelenő regénye, a Babilon egy véres katasztrófába torkolló este emlékét dolgozza fel. A Renaudot-díjas szerző ebben aművében is arra kíváncsi, hogy mi történik akkor, ha valaki a következményekkel nem számolva ki meri mondani a véleményét, mi visz rá egy átlagembert az erőszakra, és felfedi a hajszálrepedéseket az unalmasnak tűnő hétköznapokon. Kiss Kornélia, a regény fordítója így ír munkájáról: „nagyon szeretem, ha egy író nehéz, sokszor szomorú dolgokról sallangmentesen, egyszerűen, de szívbemarkolóan tud írni, és ha még humora is van, nálam biztosan nyerő lesz! Fordítás közben sokszor eszembe jutott Camus.”