Könyv

Nádas Péter: Ami ma Ukrajnában történik, azt Európa tovább fogja cipelni

2022.10.03. 15:30
Ajánlom
„Az idővel a munka lett az otthonom. Más otthonom nincs, és nem is lesz" – jelentette ki Nádas Péter a születésnapja alkalmából rendezett háromnapos programsorozat záróeseményén. Az íróval egyebek közt Budapest dinamikájáról, írásról és emlékezésről beszélgettek.

Október 14-én ünnepli 80. születésnapját korunk egyik legmeghatározóbb magyar írója, Nádas Péter, akit az irodalmi Nobel-díj várományosai között tartanak számon évek óta. A művész tiszteletére a főváros, illetve a Jelenkor Kiadó háromnapos programsorozatot rendezett, amely során a szerző és Budapest kapcsolatát ismerhették meg az érdeklődők. A Nádas Péter Budapestje záróeseményét október 2-án este rendezték meg. A Kristály Színtérben tartott előadáson Nádas Péterrel Kustos Júlia és Vincze Bence beszélgetett.

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Kapcsolódó

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.

Változás és állandóság

Az est első felében a hat évtizede vidéken élő szerző fővároshoz való viszonya került terítékre. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés visszatérnie, azt felelte: mindig másmilyen, ugyanis Budapestet minden alkalommal másként látja, holott minden ugyanolyan.

Ez a csodálatos mindig egy városban. Budapest egy mértéktelen város, ezt a tulajdonságát megőrizte

– fogalmazott, hozzátéve, hogy e tekintetben Berlinhez vagy New Yorkhoz tudná hasonlítani. „Folyamatosan lebontják és építik, és nem tudnak a végére érni. Ez az agyamra ment, amíg itt éltem, de ez egy tulajdonság, amin el lehet gondolkodni. Valószínűleg nem lehet rajta változtatni, mert ez a dinamikája a városnak” – fejtette ki.

Mint mondta, a főváros a jó és rossz tulajdonságait egyaránt megőrizte. „Ennyi hontalan embert az utcán még nem láttam” – mondta kissé csalódottan. Elmesélt ugyanakkor egy másik történetet, ami a közelmúltban esett meg vele egy Batthyány téri bevásárlóközpontban, ahol a kasszánál dolgozó „ősöreg pénztárosnő” úgy húzta le az árukat a szalagról, hogy a vásárlók először a legsúlyosabb tárgyakat tehessék a táskájuk mélyére. „Csodálatos volt. Maga volt a jóság” – mondta az író.

310692830_674379550717386_8834531121406699642_n-144130.jpg

Nádas Péterrel Vincze Bence és Kustos Júlia beszélget (Fotó/Forrás: Karácsony Gergely Facebook-oldala)

Budapest dinamikájához hozzátartozik a mindenkori rossz városvezetés is, erre utalt legalábbis, amikor arról beszélt, „egyik rezsim jön a másik után, mindegyiknek van koncepciója, és mindegyik tönkreteszi az előzőt, ami szintén rossz volt. A szobrokat eltávolítjuk, és új, rossz szobrokat helyezünk el.” Hozzátette azonban, az utcák nem változnak.

A szerkezet megmarad. A Duna megmarad. A hidak megmaradnak, ha nem robbantották fel őket. Én ugyanis úgy ismertem meg őket, hogy fel voltak robbantva

– utalt a háborús emlékeire. A Király utcáról pedig azt mondta, Budapest szubsztanciáját tekintve ez az egyik legértékesebb utca, mert „azok a csodálatos klasszicista házak ugyanolyan lerohadtak, mint ötven, hatvan, hetven éve. Ahol építészeti szubsztancia van, ott semmi sem változott.”

Kustos Júlia kérdésére, miszerint foglalkoztatja-e például, hogy felépült az Atlétikai Stadion és a Mol-torony, illetve a Lánchíd felújításának ügye, Nádas Péter határozott nemmel felelt.

Gombosszegről jórészt nem is látszik –

tette hozzá viccesen az író, aki szerint ezeket a vitákat természetes, hogy le kell folytatni.

Szemellenzős élet

A beszélgetés második felében nagyobb hangsúlyt kapott az irodalom és az íráson keresztül való emlékezés kérdése. Nádas Péter Freud és Jung nevét hozta fel, amikor arról beszélt, hogyan hívja elő saját emlékeit. Mint mondta, ez egy pszichológiai munka, amit el lehet, sőt, el kell végezni.

A szándékolt emlékezés előhív emlékeket, de csak azokat, amelyek már meg vannak munkálva – vagy szellemileg vagy érzelmileg, esetleg mindkettő.

Az ember a saját asszociációs láncán keresztül megy, és a csomópontokon önkéntelenül merülnek fel az emlékek” – fejtette ki, hozzátéve, így dolgozott mások mellett Proust is.

Arra a kérdésre, hogy van-e értelme írni, ha már korábban mindent megírtak, úgy felelt, szerinte az az igazán nagy kérdés, hogy a művészet vajon találmány vagy pedig variáció. Nádas úgy véli, ez utóbbi igaz, mivel a személyiség, amit születésünkkel kapunk, önmagában egy variáció, ami sohasem fordult még elő korábban, és nem is fog soha többé. Éppen ezért érdemes írni szerinte. „Nem jelenteném ezt ki, hogy már mindent megírtak. 

Mint a tudományban, ahol gyakorlatilag minden fel van fedezve – kivéve az, ami nincs. Így van ez a művészettel is” – fogalmazott.

309353073_674374360717905_8818203693660248246_n-144130.jpg

Nádas Péter (Fotó/Forrás: Karácsony Gergely Facebook-oldala)

Arra a kérdésre, hogy Nádas Péter számára hol van az otthon, mit jelent az otthon fogalma, némileg meglepő választ adott, ugyanis nem egy települést nevezett meg. „Amióta az eszemet tudom, dolgozom. Ami tulajdonképpen egy őrület, egy hülyeség, egy ökörség. Szemellenzős élet, mint egy vontatóló” – fogalmazott, példaként említve, hogy csak a Párhuzamos történetek című könyvén 18 éven keresztül dolgozott, amit hosszú börtönbüntetésként jellemzett.

Az idővel a munka lett az otthonom. Más otthonom nincs, és nem is lesz

– jelentette ki.

Hogy pontosan mitől is óvta magát „szemellenzőivel”? – elmondása szerint attól a realitástól, ami csecsemő- és kisgyermekkorában körülvette.

A háborús sérülés nem levetkőztethető vagy eltüntethető. Ami ma Ukrajnában történik, azt Európa tovább fogja cipelni

– mondta, elárulva, hogy ha nincs a jugoszláv háború, sohasem kezd párbeszédbe önmagával, pontosan azért, mert rádöbbent, hogy az első emléke megegyezett azzal, amit akkoriban Szarajevóban ismét elkövettek. „Ez nem olyasmi, ami idővel elmúlik, vagy a pszichológus kibeszéli belőlem. Nem. Mert a pszichológus maga is háborús sérült. És aki nem háborús sérült, az háborús sérült gyereke, unokája. Visszük tovább a hallgatással vagy elhallgatással” – hangsúlyozta. 

Beszélgetőpartnerei végül azt próbálták kihúzni belőle, hogy számíthatunk-e hasonló, meglepetésszerűen hirtelen megjelenő új könyvre, mint amilyen a Rémtörténetek is volt, Nádas Péter nem akart konkrétumokat elárulni. Mint mondta, nem dolgozik fikción, és különben is, munkában lévő dolgot nem tud, és nem is akar megnevezni. Nem akar ugyanis olyan lenni, mint azok az alkotók, akik folyton beszélnek a könyveikről – majd pedig nem írják meg őket. 

Fejléckép: Nádas Péter olvas fel a Kristály Színtérben (Fotó/Forrás: Karácsony Gergely Facebook-oldala)

Az év legszebb ajándéka Nádas Pétertől

Kapcsolódó

Az év legszebb ajándéka Nádas Pétertől

A kis közösségek árnyoldalát jeleníti meg Nádas Péter legújabb, Rémtörténetek című regényében, amely egyfajta betekintés egy kis falu kollektív tudatába, ahol az elemi rosszindulat a legalapvetőbb viszony a másik emberhez.

Tízezer Nádas-kötetet kapnak a magyar diákok

Tízezer Nádas-kötetet kapnak a magyar diákok

A Libri és a Jelenkor Kiadó abban bízik, hogy akciójuk segítségével a következő nemzedék tagjai is felfedezhetik az idén 80 éves Nádas Péter művészetét. Az ingyenes köteteket szeptember 29-étől vehetik át az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező tanulók.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Könyv ajánló

Interaktív térbejárás, felolvasóest, zenei performansz – experimentális irodalmi programok várnak a PIM-ben

Idén nyáron kísérleti kerti programokkal is várja a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum a látogatókat, alternatív olvasatokat kínálva olyan művekhez, mint Madách Imre Az ember tragédiája vagy Hamvas Béla novellái.
Könyv magazin

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.
Könyv hír

Ismét nagy színészek tolmácsolásában hallgathatunk verseket a kisföldalattin

Július 15. és július 21. között ismét klasszikus és kortárs versek szólalnak meg a Millenniumi Földalatti Vasút állomásain a Vers a peronon programsorozatban.
Könyv ajánló

Orvos-Tóth Noémi nyitja meg a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szeptember 26. és 29. között rendezi meg a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Idén is a Millenáris ad majd otthont a legnagyobb magyarországi nemzetközi könyves rendezvénynek.