„Van szavam arra, amit látok” – Grecsó Krisztián a Lírástudókban

„Hagyni kéne itt valamit. Valami jelet. Hogy mi éltünk itt valaha. Hogy örültünk itt, vagy el voltunk keseredve!” – mondja Grecsó Krisztián egyik hőse a Valami népi című kötetben, és az író szerint éppen ez volt a célja ezekkel a történetekkel. Hírt adni azokról, akikről nem érkezik hír, nyelvet, szót kölcsönözni azoknak, akik némaságban, „kozmikus magányban” töltik életüket. „Hát nekem van szavam arra, amit látok, hogy tehetném meg, hogy nem mondom el!”

Grecsó Krisztián: Valami népi (Fotó/Forrás: Líra Könyv / Instagram)

A Lírástudók legújabb adásában Grecsó Krisztiánnal Szabó T. Anna beszélget. Szóba kerül a költészet, amely az utóbbi nehéz időben sok erőt, hitet adott nekik, valamint József Attila és Móricz Zsigmond, no meg egy tervezett aparegény. Krisztián az utóbbi években újra megerősödött „értelmiségellenes hangokról” is elmondja a véleményét.

Grecsó Krisztián novelláskötete nem nosztalgikus kirándulás a vidékre, hanem nyers, kemény szövegek, de minduntalan felüti a fejét bennük a remény és a hit.

Tartalomjegyzék az adáshoz

Beszélgetés Grecsó Krisztiánnal

01:15 Szabó T. Anna köszönti a hallgatókat, Grecsó Krisztián pedig Nagy Lászlóról beszél
04:50 Az új könyv szövegeiben megbújó költőkről („csendes és titkos megváltási szándék”)
07:05 Minden valósággal való egyezés a véletlen műve?
09:20 Grecsó az értelmiségellenes megnyilvánulásokról a magyar közbeszédben
12:20 József Attila „kirakatbetörő” hajlama, avagy a rombolást vagy az építkezést választjuk?
15:00 Egy készülődő aparegényről, terápiás írásról és Móricz: Életem regényéről
18:10 Anna beleolvas a könyvbe. A tudatos és a tudattalan írásról, némaságról a Negyvennégyes című novella kapcsán.
23:20 Reményt adni. Segíteni akar Grecsó Krisztián az írással?