Ki mondta, hogy manapság már nincsenek igazi dívák, s a tündérmesék nem válhatnak valóra? Anna Netrebko az élő – és meglehetősen szórakoztató – ellenpélda: színházi gondnokból lett a világ száz legbefolyásosabb emberének egyike. Csepely Adrienn írása.

Zenedrámát vezényelni a karmesteri munka csúcsa, vallotta Solti György, így magától értetődő, hogy a róla elnevezett nemzetközi karmesterverseny egyik helyszíne a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza legyen. Ha végigtekintünk a zsűri névsorán, érdekes, de talán nem meglepő összefüggésre bukkanhatunk: szinte mind megfordultak már az Opera pulpitusán vagy erős szálakkal kötődnek az intézményhez.

Kijevben tanult, Szentpéterváron dolgozott Eifman társulatával, most ötödik évét tölti a Magyar Nemzeti Balettben. Kekalo Iurii nélkül szinte nincs is balett ebben az évadban, láthattuk Anyeginként, Spartacusként, a Manon Lescaut-jaként és A vágy villamosa Allanjeként. A jövő pedig elhozza számára első gyermekét is. Az Opera szólistáját pályájáról és szerepeiről kérdeztük.

Amikor megkerestem az Opera kitüntetett művészét, a futó évad egyik kamaraénekesét, Palerdi Andrást, hogy gyors mérleget készítve áttekintsük szépen ívelő pályafutását, meglepett. Első kérdésem az volt, hogy mi jut eszébe a hivatásáról, ugyanis a beérkezettség valamely szinonimájára számítottam, de ehelyett ő a próba szót említette.

Március végén hozta nyilvánosságra a hírt Apáti Bence, az Opera magántáncosa: kilép a társulatból. Néhány szerepét megtartja ugyan, és lesznek új bemutatói is, de az elkövetkezendő időszakban leginkább a televízióban és filmekben lehet majd látni. A váltás okairól beszélgettünk.

Az Opera korrepetitorait bemutató sorozatunk előző két részében olyan zongoristákról olvashattak, akik a magánénekesek felkészülését segítik. A mostani részben megismerhetik azokat a szakembereket, akik nélkül nem ugrana akkorát Rómeó, és nem forogna olyan bájosan Odette sem. A balettkorrepetitorokkal beszélgettünk.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne oldjuk meg a feladatot. Ilyen roppant egyszerűen is meg lehet fogalmazni az elvégzendő munka lényegét. Más kérdés, hogy e mögött a kijelentés mögött milyen minőségű felkészültség és mennyi fáradozás áll. Például a kottatárban.

Anna-Marie Holmest balerinaként ismerhette meg a világ, majd öt kontinens több mint harminc országában tanított és koreografált. A kanadai születésű művésznő most a Magyar Nemzeti Balett társulatával dolgozik szakmai pályafutásának egyik legjobban sikerült és legkeresettebb darabján, A kalózon. A mű keletkezéséről és nemzetközi sikeréről is beszélgettünk.