Plusz

A mérlegképes könyvelőnek is érdekes a szerelmi élete

2016.07.20. 08:32
Ajánlom
Korántsem voltak szentéletűek híres íróink és költőink, de ezzel nincsen semmi baj. Külföldön az erkölcsileg nulla írók is benne maradhatnak a tankönyvben, Magyarországon azonban még mindig nem tudják kezelni a magánélet és a művészet különválasztását. Nyáry Krisztiánnal egy készülő zenés produkció apropóján készítettünk interjút, de szóba kerültek a homoszexuális töltetű Kölcsey-levelek és sorozatgyilkos festőink is.

Egész estés zenés produkcióban kelnek életre a magyar irodalmi élet legnagyobbjai és szerelmeik a Városmajori Szabadtéri Színpadon július 20-án és 25-én. Az Így szerettek ők című darabban Nyáry Krisztián azonos című sikerkönyveinek történetei találkoznak a Kaláka együttes által megzenésített szerelmes versekkel, az irodalomtörténet híres szerelmespárjait pedig Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter, Gryllus Dorka és Simon Kornél játssza majd el.

Nyáry Krisztián a Magvető Kiadó igazgatójaként Esterházy Péter életművének gondozója is volt, ő jelentette be július 14-én a halálhírét. Interjúnkban az író is szóba került, erről külön cikkben írtunk múlt héten.
Így szerettek ők - a szereplők

Így szerettek ők - a szereplők (Fotó/Forrás: Éder Vera)

- Ugyanazokat a történeteket látjuk megelevenedni a színpadon, mint a könyvekben?

- Nagyjából igen, bár nem feltétlenül ugyanazokat a mű-, levél- és naplórészleteket használtuk fel. A merítés ugyanaz: a 19-20. századi költők szerelmi élete Csokonai Vitéz Mihálytól Weöres Sándorig, én pedig mint mesélő, narrátor leszek jelen. A szerkesztés kihúzásokból állt, tulajdonképpen „ollóval” estünk neki Hevesi Judit dramaturggal az alapanyagnak, mert nagyon sok alkalmas szöveg és Kaláka-dal állt rendelkezésünkre. Arra törekedtünk, hogy a szerelem sokféle arcát mutassuk meg, így vannak nagyon megrázó és vicces pillanatai is az előadásnak. Kívülről nézve is megérintett, pedig én aztán jól ismerem ezeket a sztorikat.

- Milyen szomorú történetet emelne ki az előadásból, ami nem feltétlenül ismert tény az irodalomkönyvekből?

- Ady Endre és Léda elválása ilyen például. Mindenki ismeri az Elbocsátó szép üzenetet, de az utolsó előtti felvonást kevesen: Léda még írt egy búcsúlevelet, ami bizonyos értelemben a híres Ady-vers párja, ezt Nagy-Kálóczy Eszter mondja el majd elég megrázóan. Példának ott van még Szabó Lőrinc Tanner Ilonával, Babits Mihály későbbi feleségével való kapcsolata.

A 19 éves Szabó Lőrinc annyira tisztelte Babits Mihályt, a mesterét, akinek a titkára, barátja volt, hogy amikor Babits egy éjszakai beszélgetés során megjegyezte, hogy milyen szép a menyasszonya, a végén Szabó Lőrinc „átengedte” neki a lányt.

A híres költők, írók egyáltalán nem voltak tökéletesek, szoborszerű papírmasé figurák, hanem ugyanúgy szenvedtek, örültek, megcsaltak és megcsalattak, mint mi.

Nyáry Krisztián

Nyáry Krisztián (Fotó/Forrás: Galgóczi Németh Kristóf)

- Csak ők mindezt leírták, és amit leírtak, azt gyakran számon is kérték tőlük valóságként.

- Az az egyik tanulsága az előadásnak, ami talán a könyveimnek is: a verseikben szereplő szerelem és a valóban megélt történetek nem feltétlenül egyeznek meg, az érzelmeknek más az irodalmi lenyomata. Nem is a valóságnak való megfelelés művészet dolga, nem lehet az életet lekottázni. A darabban a kettő közötti játékosság adja a feszültséget: lesz egy olyan rész az előadásban, ami Vajda János és Bartos Róza házasságáról szól. A Kaláka által megzenésített Húsz év múlva című verset időnként megszakítják a házaspár életének jelenetei, ami elég jól bemutatja, hogy a leggyönyörűbb versek is születhetnek egy szabálytalan, a nő szemszögéből nézve pokoli kapcsolatban; Vajda János ugyanis nem volt teljesen épelméjű. A konfliktus egyik forrása az volt, hogy az esküvő után kijelentette a nála sokkal fiatalabb Bartos Rozáliának, hogy itt aztán nem lesz szerelmi élet, hanem úgy élnek egymás mellett, mint apa és lánya. Bartos Róza naplójából tudjuk, hogy sokáig nem is volt köztük szexuális viszony, ez a fiatal lánynak nagy meglepetés volt.

- Egy-egy életrajzi sajátosság negatívan is befolyásolhatja az életművet: nehéz eldönteni, hogy a szerző személye mennyire választható el műveitől, például a gyerekmolesztással vádolt Polanski vagy Woody Allen személye a filmjeitől.

- Pont az lenne a furcsa, ha minden szerző szent lenne. Magyarországon nem vagyunk hozzászokva, de külföldön nem idegen az a nézet, hogy aki zseniális író, annak nem kell feltétlenül erkölcsi szobornak lennie,

vannak gyarló emberek a zsenik között is.

Amerikában minden középiskolai tankönyvben benne vannak Ezra Pound, az angolszász költészet megújítójának a versei, de nincsen róla elnevezve utca sehol, mert a 2. világháborúban Mussolininek lengette a zászlót Rómában. Ez az életrajzi tény le van írva a tankönyvekben, de nincs szó arról, hogy a műveit ki kéne törölni az emlékezetből. Ez így van Franciaországban Ferdinand Céline-nel is. Mi hajlamosak vagyunk kultikusan tekinteni a szerzőkre, és ezért vagy felstilizáljuk az életüket a szentek életévé, amiből kisatírozunk minden gyengeséget, vagy pedig ha nyilvánvaló, hogy nem éltek szent életet, akkor a műveiket betesszük a fiókba. Pedig a kettőnek nem sok köze van egymáshoz.

Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszer

Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszer (Fotó/Forrás: Éder Vera)

- Mit gondol a három éve újratemetett Nyírő József esetéről?

- Az egyik oldal szerint nyilas volt, következésképpen nem lehetett jó író, nem szabad vele foglalkozni. A másik oldal szerint jó író volt, nem véletlenül kapott Baumgarten-díjat, és nem kell azzal foglalkozni, hogy ő egyébként a közéletben mit csinált. Az igazság az, hogy nem volt rossz író – sőt, korai novelláit érdemes olvasni –, de eközben egy feketeöves nyilas volt, morális értelemben menthetetlen. Más országban kiadnák a műveit, de nem lenne egyáltalán szobor és utca elnevezve róla. Az ilyen sarkított szemlélet egyébként a híres írók magánéletére is vonatkozik: Ady Endréről mindenki megtanulja a középiskolában, hogy szerette a nőket, nem vetette meg az alkoholt, éjszakázott, ez az ő kanonizált életrajzába belefér. De hogy Babits Mihálynak is lehetett izgalmas szerelmi, netán szexuális élete, az nem, mert aki ilyen szép éteri verseket írt, az a felhők között lebeg egész életében. Ezért is lepődünk meg az olyan történeteken, hogy hogyan adta át neki Szabó Lőrinc a menyasszonyát.

- Szabó Lőrincre visszatérve, ennek a sztorinak fényében nehéz neki tulajdonítani olyan mértékű birtoklási vágyat, mint ami a Semmiért egészen című versből árad.

- A Semmiért egészen nem is Tanner Ilonához született, az egy másik tragikus történet, amit az előadásban szintén elmesélünk. Sok nő volt az életében, de a legtragikusabb az a házasságon kívüli, 25 éven át tartó gyilkos viszony volt, aminek a vége az lett, hogy a szeretője, aki a felesége legjobb barátnője volt, öngyilkos lett. Hozzá szól a Huszonhatodik év című szonettciklus, aminek a története azért is érdekes, mert mikor felmerül a kérdés, hogy jogunk van-e megismerni az írók szerelmi életét, akkor ezzel szoktam példálózni. Szabó Lőrinc halála után ugyanis úgy gondolták az örökösök, hogy joga van megtudni az olvasóknak, hogy ezt a versciklust nem a feleségéhez írta, mert így másképpen értelmezhető. Persze a jó vers akkor is jó vers, ha semmit nem tudunk a keletkezésének körülményeiről, de mindig hozzátesz valamit, ha az összefüggéseket megismerjük.

- A ma alkotó írók, költők szerelmi élete vajon ugyanilyen érdekes lesz majd 100 év múlva?

- A sarki fűszeresnek és a mérlegképes könyvelőnek is érdekes a szerelmi élete, csak róluk nem írnak könyveket. A nagy kérdés az, a digitális világban hogyan őrződik meg mondjuk egy vers keletkezésének története.

Túlkommunikált világban élünk, mégis sokkal kevesebbet tudunk,

elveszünk az óriási adathalmazban.

Gryllus Dorka és Nyáry Krisztián

Gryllus Dorka és Nyáry Krisztián (Fotó/Forrás: Éder Vera)

- Ma már az író és az irodalom szerepe is megváltozott, sokkal érdekesebb egy focista vagy tévés műsorvezető szerelmi élete.

- Kevésbé figyelnek oda rájuk, ez kétségtelen. Az elmúlt 200 év kivételes korszak volt Magyarországon, mikor az íróknak, költőknek kitüntetett helye volt. Ennek vége.

- Biztos szerepet játszik ebben, hogy egy író ma már nem feltétlen tud megélni csak az írásból.

- Utoljára Jókai Mór élt meg abból, hogy író volt, a költészetből pedig sohase lehetett megélni, Petőfi Sándor is lapot szerkesztett, Vörösmarty is folyamatosan erre panaszkodott. Illetve volt a magyar kultúrtörténetben egy kitüntetett 20 év, amikor meg lehetett élni belőle, mert sok százezer példányban el lehetett adni egy verseskötetet, ez az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek közepéig tartott: ezt kultúrpolitikai eszközökkel érték el, mesterségesen alacsonyan volt tartva az árak. Sokan erre a korszakra tekintenek vissza nosztalgiával, pedig ez kivételes pillanat volt, és nem is biztos, hogy annyira jó volt: lehet, hogy tízszer annyi kötet fogyott el, de tizedannyi cím jelent meg, a cenzúra kiszórt egy csomó megjelenésre érdemes művet. Az igény nem lett kisebb, inkább a csatornák változtak meg. 10 évvel ezelőtt még jelentek meg versek a napilapokban, novellák a hétvégi mellékletekben. Mára 90 százalékban eltűntek az irodalmi műsorok a tévéből, rádióból. Sorra dőlnek be a nagy múltú folyóiratok, mert nem tudják finanszírozni.

Nem is annyira a könyvkiadás van bajban, inkább a könyv megjelenését megelőző hagyományos fórumok.

De van helyette más: internet, ahol szabadon lehet publikálni, slam poetry estek. Változó világban élünk, és annak a szerzőnek, aki el akar jutni a közönségéhez, ehhez alkalmazkodnia kell.

Nyáry Krisztián

Nyáry Krisztián (Fotó/Forrás: Éder Vera)

- Ha már szóba került a könyvkiadás: hogyan sújtja a kiadókat a múlt héten nagy port kavart NAV-intézkedés?

- Ez egy adóértelmezési vita: az adóhatóságnak az az álláspontja, hogy a könyv – amit a nyomda leszállít a kiadóknak, azok pedig eljuttatják a kereskedelmi forgalomba – az nem termék, hanem szolgáltatás, ezért nem lehet visszaigényelni utána az áfát. Ez nagyon sok pénz, és a kis kiadók amúgy is nehéz helyzetben vannak; ha kitalálják, hogy a tavalyi év után mégiscsak be kéne fizetni a 27% áfát, az sokukat a földre viheti. Én egy nagy kiadói csoportnál dolgozom, ez annyira nem érint minket, de ha a kis kiadók nem tudnak a szerintem jogtalan kérésnek megfelelni, az nagyon rossz helyzetet idéz elő.

- Ön tavaly nyáron lett a Magvető és az Athenaeum kiadó igazgatója, idén júliustól azonban a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójaként a teljes cégcsoportra koncentrálva folytatja munkáját. Miért volt szükség a váltásra?

- Nagyon sok időt elvettek az adminisztratív teendők, márpedig én szerzőként is dolgozom. Most ősszel jön ki a magyar festők szerelmi életéről szóló kötetem, amely az Így szerettek ők logikája mentén íródik azzal a különbséggel, hogy az adott művész életéről és történelmi hátteréről is többet elmondok, mert az ő életüket kevésbé ismeri a közönség, nem tanulunk róluk az iskolában.

Simon Kornél és Nagy-Kálózy Eszer

Simon Kornél és Nagy-Kálózy Eszer (Fotó/Forrás: Éder Vera)

- Pedig általában vadabb életet éltek, mint az írók. Elárulna egy-két érdekes történetet a készülő könyvből?

- Czigány Dezső, a 20. század első felének nagyon jelentős művésze kvázi sorozatgyilkos volt; bizonyíthatóan megölte az egyik feleségét, lányát, unokáját és egy járókelőt az utcán, de valószínűleg az előző feleségét is. Nem ítélték el, mert az első gyilkosságot nem tudták rábizonyítani, a másodiknál felmentették, az utolsó körben pedig ő is öngyilkos lett. A többség persze ennyire azért nem volt durva életű. Mednyánszky László szerelme egy korán elhunyt fiatalember volt, aki igazi múzsává akkor vált, mikor meghalt: onnantól kezdve Mednyánszky minden naplóbegyzése ehhez a „Nyulinak” becézett fiatalemberhez szóló szerelmi vallomás volt.

- A második Így szerettek ők -kötet megjelenése után nagy botrányt kavart, hogy Kölcsey Ferenc homoszexuális színben tűnt fel a Szemere Pálhoz szerelmes stílusban írt levelek miatt. Utólag hogyan vélekedik erről? Az ellenzők szerint abban a korszakban megszokottak voltak a szentimentális, túlfűtött levelek.

- Ebből az időszakból, a magyar szentimentalizmus korszakából nem találni más ilyen nyelvezettel megírt levelet. Biztos, hogy sokkal érzelmesebb volt két férfi egymás irányában, de ilyen típusú szerelmi vallomásra nem tudok mást példát. Egyébként kétféle szintje volt a vitának.

Az „okos vitában” nem kérdés, hogy Kölcsey Ferenc valóban írt-e Szemere Pálnak szerelmes verseket és leveleket, mert ez tény – a kérdés az, hogy volt-e ezeknek erotikus tartalma.

Szerintem igen. A „buta vita” az volt, hogy lehet-e írni ilyet a Himnusz írójáról. Miért ne lehetne? Kölcsey életművének és a róla szóló diskurzusnak legnagyobb nehézsége, hogy ő írta a Himnuszunkat, ami mögül alig látszik ki a többi fantasztikus műve. Pedig a Himnusz a saját értékítélete szerint nem tartozott a legjobb művei közé. Én nem állítottam azt, hogy homoszexuális volt, hiszen azt se tudjuk, hogy volt-e bármilyen módon megélt szerelmi kapcsolata. Az a gyanú, hogy nem volt, mert magányos, pesszimista, depresszióra hajlamos ember volt, akivel előfordult, hogy másfél évig nem hagyta el a birtokát. Ennek a magánéleti sajátosságnak egyébként már van köze ahhoz, hogy a Himnuszunk olyan lett, amilyen: borongós és pesszimista.

Nagy-Kálózy Eszter és Gryllus Dorka

Nagy-Kálózy Eszter és Gryllus Dorka (Fotó/Forrás: Éder Vera)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Tízből kilenc gyerek rendszeresen hallgat zenét

Felmérés készült a gyerekek zenehallgatási szokásairól. Kiderült, hogy a magyar gyerekek kedvenc zenészei között túlsúlyban vannak a hazai előadók.
Plusz ajánló

Utcabállal ünneplik a francia nemzeti ünnepet

Július 13-án hat órától, a francia nemzeti ünnep előestéje alkalmából ingyenes koncertekkel és műhelyfoglalkozásokkal várja az érdeklődőket a Francia Intézet.
Plusz ajánló

Udvari mulatság a kismartoni Esterházy-kastélyban

Július 20-án egész napos programokkal várják az érdeklődőket Kismartonba, az esemény idei mottója Vivaldihoz kapcsolódóan a négy évszak. A kastélyfesztivál során bárki betekinthet az Esterházyak egykori udvartartásába, a gyerekprogramok mellett pedig természetesen hangversenyekkel is készülnek a szervezők. 
Plusz hír

Kurtág György és Roska Botond is Wolf-díjban részesül

A rangos, pénzjutalommal is járó izraeli elismerést néhány hónap múlva vehetik át az idei díjazottak. Kurtág Györgyöt zeneművészeti, Roska Botondot pedig orvostudományi kategóriában tüntetik ki. A Wolf-díjasok több mint egyharmada a későbbiek során elnyerte a Nobel-díjat is.
Plusz hír

A debreceni BMW gyár mellett épülhet fel a Közlekedési Múzeum

A város központjától mintegy tíz kilométerre, egy szántóföldön húzhatják fel azt az épületkomplexumot, amely otthont adna a Közlekedési Múzeumnak is. A Népszava információi szerint az erről szóló pályázatot augusztus elején hirdetheti meg a minisztérium.