Pavel Josef Vejvanovský (1633-1693) cseh zeneszerző, trombitaművész és kórusprefektus volt. Az utókor mintegy száz, főleg egyházzenei és hangszeres művét ismeri, melyeket a kelet-morvaországi Kroměříž kastélyának levéltárában és a prágai Nemzeti Múzeumban őriztek meg. Vejvanovský kompozíciós stílusát a bécsi és a velencei barokk zene hatása jellemzi, dallamainak szépsége és változatos, mesteri hangszerelése az évszázadokkal későbbi hallgatót is leveszi a lábáról.

Jan Dismas Zelenka (1679-1745), a cseh barokk legjelentősebb zeneszerzője évtizedeken keresztül állt a drezdai udvar szolgálatában; csodálói közé tartozott Bach és Telemann. Az udvari zenekar virtuóz nagybőgőseként tett szert ismertségre, kortársai zenéjének harmóniai és dinamikai merészségéért csodálták. Sub olea pacis című oratóriumát 1723-ban írta. Jelentős instrumentális életművéből kiemelkedik öt capricciója. (Cleofide: Jan Dismas Zelenka - eng)

A cseh Benda család mintegy 250 éven át különleges szerepet játszott a német zene történetében. A legidősebb fiú, František (Franz) Benda koncertmesterként, valamint mintegy nyolcvan hegedűszonáta és tizenöt hegedűverseny szerzőjeként Nagy Frigyes potsdami zenekarában futott be jelentős pályát. Ugyanitt brácsázott, majd hegedült és komponált öccse, Jan Jiří (Johann Georg) Benda is. Jiří Antonín (Georg Anton) Benda karrierje ugyancsak Frigyes udvarában indult. Ő melodrámák szerzőjeként is jelentős hírnévre tett szert, amelyek Mozartra is hatottak, aki nagy véleménnyel volt idősebb pályatársáról.

A zeneszerzők életrajza itt található.