A kiállítás alapvetően történetmesélésre épül: alapja 41 interjú, amelyből a budapesti identitás formái és rétegei körülírhatóvá válnak. A kiállítótérbe telepített Duna-installáció mentén személyes történeteket ismerhetnek meg az érdeklődők: többek között Kemény Dénes vízilabdázó, Pataki Ági modell és producer, Csőre Gábor színművész, Saly Noémi történész, Oltai Kata művészettörténész, valamint az Auguszt és a Gundel család tagjai mesélnek a Budapesthez fűződő viszonyukról.
Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatója, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlat azt járja körül, hogy
az itt élők hogyan gondolkodnak a városról, milyen történeti fejlődés okozta a városnak az ország többi részétől eltérő jellegét,
valamint, hogy létezik-e olyan fogalom, hogy budapestiség.
Kováts Adél és Népessy Noémi (Fotó/Forrás: Keppel Ákos / BTM)
A tárlatot Kováts Adél színművész, a Radnóti Színház igazgatója nyitotta meg, aki többek között arról is beszélt, hogyan vált számára egyre fontosabbá a főváros, amikor „felköltözött” Sopronból:
„Említettem, hogy nem vagyok tősgyökeres budapesti. De nekem is lett egy Budapestem. Mozaikokból rakosgattam össze az évtizedek alatt. Sopronból költöztem fel tizennyolc évesen a fővárosba. Ez az igekötő, a „fel”, valahogy szintén Budapest sajátja lett. Mi vidékről mindig feljöttünk Pestre, a pesti rokonhoz. Ő meg lejött hozzánk, még akkor is, ha földrajzilag mi voltunk feljebb. A pesti rokon is fontos és különleges kötődést jelentett nekem akkor Budapesthez. Gondoltam is arra gyerekként, hogy egyszer majd én is lehetnék pesti rokon. Az lettem.”
Kováts Adél külön kitért arra is, miért szereti annyira a fővárost:
„(…) ma is bele tudok feledkezni Budapest látványaiba, szerintem van valami titokteljes varázsa, ezért is tudja új és új arcát mutatni. (…) Szeretem Budapestet – nem csak a kulturális lüktetésével, az összes nehezékével együtt is. Zajos, mégis regényes, szmogos, mégis lírai, zsúfolt, mégis bölcselkedő. Egyszerre ilyen és olyan is, nem tudjuk, hogy épp szeretjük, vagy épp nem szeretjük. Pontosan ez a folytonos mozgás az, ami a Budapest-hatást jelentheti, amit ez a kiállítás nagyon megragadott. A személyes történeteken keresztül, az emberek szubjektív szemszögéből látjuk, pontosabban érezzük át a közös Budapestünket” – tette hozzá.
A megnyitón részt vett Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is, aki kifejtette, szerinte Budapest a különbözőségek városa, az évszázados tapasztalat szerint pedig a város akkor sikeres, „ha ezek a különbözőségek nem kioltják, hanem kiegészítik egymást.”
A kiállításon számtalan audiovizuális eszköz eleveníti fel a városegyesítés óta eltelt másfél évszázadot. A látogató többek között
beléphet a városi életképekbe, az idővonal mozgatásával megismerheti a várost, a távcsőben pedig a főváros eltérő időmetszetekben rögzített panorámájában gyönyörködhet.
A plafonról belógatott fejfedők alatt a város hangjai, a helyzetre és korra jellemző zajok szólalnak meg. A kiállítás „storytelling” része azt mutatja be, hogy milyen formát öltenek az ezekből a történetekből szövődő identitások,
mit jelent a családi hagyomány vagy a lakóközösség összetartása, kötődés egy városrészhez, vallási vagy kulturális csoporthoz.
Budapest hatás – fővárosi kötődések és identitások (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)
Az identitás különböző rétegeihez tárgyak, tárgyegyüttesek – többek között festmények, szobrok, szakmákhoz vagy egyesületek relikviái – kapcsolódnak, amelyeket a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Várostörténeti Osztálya egyedülálló gyűjteményéből válogattak.
A tárlaton olyan versek, filmrészletek és zenei betétek, valamint slágerszövegek is megismerhetők, amelyekben a főváros díszletként szerepel vagy éppen ő maga a főszereplő.
A kiállításon helyet kap a járókelő hangja, a véletlenszerűen kiválasztott nyilatkozók gondolatai a főváros illatáról, színéről, a pestiségről vagy a budaiságról.
A tárlaton a látogató is elhelyezheti magát Budapest térképén, és a virtuális vendégkönyvben alakíthatja a Budapest-hatás folyamatosan alakuló szófelhőjét.
A kiállítás társkurátora Horváth Péter, az Óbudai Múzeum történész-muzeológusa; a tárlat történész szakértője Perényi Roland, a Kiscelli Múzeum igazgatója.
A Budapest150 emlékévhez kapcsolódóan kiállításokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, családi napokkal, mesefesztivállal, vezetett sétákkal, zenei- és irodalmi estekkel, színházi előadásokkal és sok más izgalmas programmal várják az érdeklődőket egészen 2024-ig.
Bővebb információ ide kattintva elérhető.
Fejléckép: A kiállítás részlete (fotó/forrás: Balogh Zoltán / MTI)
hírlevél
