Plusz

Látogatás a csokoládé birodalmában – a Lindt svájci múzeumában jártunk

2024.05.25. 10:20
Ajánlom
Svájc nem csupán a síelők és a sajtrajongók paradicsoma, kiváló tejtermelési lehetőségei miatt az ország a csokoládé történetébe is beírta magát. A Lindt csokoládé gyártása Zürich mellett zajlik, az üzem mellett azonban 2020 óta egy interaktív múzeum is működik, ahol a látogatók önállóan vagy vezetett túrákon ismerkedhetnek meg a csokoládé történetével, illetve csokoládékészítő kurzusokon is részt vehetnek.

A mai kor kulturális életének egyik legszimpatikusabb újítását a különféle interaktív múzeumok jelentik. Persze nézelődve-olvasgatva is sok információhoz hozzá lehet jutni, de ha valamennyi érzékszervünket használjuk, komplexebb élményben részesülünk. Mindez fokozottan igaz a gasztronómiai jellegű ismeretterjesztés terén, a korlátlan csokoládékóstolással járó programok alighanem minden édességrajongó számára nagy vonzerővel bírnak. Nálam sem volt ez másként, így amikor Zürichben jártam, az egyik legnépszerűbb márka, a Lindt hazájában, magától értetődött, hogy a csokoládégyár tőszomszédságában működő múzeumot is felkeresem. Az intézmény honlapja igen gazdag programlehetőségeket kínál, így előzőleg a biztonság kedvéért emailben érdeklődtem, vajon mennyiben jelent más élményt egy általuk szervezett túrán részt venni, mint audioguide-dal bebarangolni a múzeumot.

A válasz nagyon hamar meg is érkezett, mely szerint mindkét lehetőség esetén annyi csokoládét fogyaszt a látogató, amennyit szeretne, ám a vezetett túra interaktívabb, és többféle édességet lehet megízlelni.

Ugyanakkor felhívták a figyelmemet, hogy mindenképpen előre váltsam meg a jegyemet, mert igen nagy az érdeklődés a helyszín iránt (a honlapjuk szerint tavaly 750 ezer látogató kereste fel őket). A többféle csokoládé eléggé megmozgatta a fantáziámat ahhoz, hogy úgy döntsek, inkább a Choco-Deluxe fantázianévre hallgató túrát választom.

A városközponttól nagyjából negyedóra buszútra található látogatóközpont igen impozáns épület, fehér és arany színeivel egy kicsit maga is egy gigantikus csokoládédobozra emlékeztet. Hasonlóan lenyűgöző a belső tér, ahová belépve egy kilenc méter magas csokoládé-szökőkutat láthatunk (később megtudjuk, hogy több ezer tábla finomság csorog alá a habverőt és a márka jellegzetes csokigolyóját formáló szobrokon). Itt, az előtérben található a világ legnagyobb csokoládéboltjaként hirdetett üzlet is, ahonnan ember legyen a talpán, aki üres kézzel bír távozni.

LS_HOC_Ausstellung_3987-173606.jpg

Kakaóültetvény (Fotó/Forrás: Lindt Home of Chocolate)

„Ki csokoládéfüggő közülünk?” kezdi az ismerkedést a bő órás túránk elején a vezető, mire természetesen mindenki felteszi a kezét. Ekkor elárulja, ő maga itt nőtt fel a közelben, úgyhogy már kisgyerekként elbűvölte a gyárból áradó édes illat. Az előcsarnokból a múzeum első termébe vezet minket, ahol az egyik legnagyobb kakaótermesztőő országba, Ghánába képzelhetjük magunkat, sőt mintha magunk is egy ültetvényen járnánk, trópusi fák életnagyságú makettjei között lépkedünk. Megtudjuk, hogy ma már ritka a monokultúrás termesztés, mind a környezetnek, mind a növényeknek jobb, ha a kakaót más fákkal, például banánnal vegyesen ültetik. Azt is megláthatjuk, hogyan nő a kakaótermés a fa törzsén, és hogyan ülnek benne a magok.

Ezen a ponton részesülünk az első olyan plusz meglepetésben, amiben nem minden látogatónak lehet része: megkóstolhatjuk a kakaógyümölcs levét.

A túravezető elmondja, hogy újabban nagy érdeklődés mutatkozik a ritka alapanyag iránt, egyes zürichi vendéglátóhelyek Afrikából rendelik, és például koktélalapanyagként használják. A kis pohárban szervírozott, savanykás-édeskés italról többen is megpróbálják megállapítani, mire hasonlít az íze, van, aki szerint a licsire, mások szerint az ananászra.

A következő teremben arról szerezhetünk ismereteket, hogyan fogyasztották a csokoládét eredeti hazájában, Dél-Amerikában, és hogyan került aztán Európába a finomság. A túravezető felhívja a figyelmet, hogy

a kávé mellett a csokoládé azon kevés szavak egyike, amelyet minden nyelven ugyanúgy mondanak

– de azért a biztonság kedvéért megkérdezi tőlem, magyarul is így van-e. Miután megtekintettük az az indián törzsek csokoládészertartásáról készült rajzokat is, gondolatban eljutunk egészen Hollandiáig, amelynek kikötőin keresztül lép be ma is a kakaó nagy része Európába.

A következőkben azt a folyamatot követhetjük végig, hogyan jött létre a keserű kakaóitalból az egyik legnépszerűbb nyalánkság. Az első újítást a cukor hozzáadása jelentette, ezt követte a tej – ez a fejlemény a gyermektápszert gyártó Henri Nestlé nevéhez fűződik. A tejcsokoládé feltalálásával vált a csodás hegyi legelőkkel rendelkező Svájc is csokoládé-nagyhatalommá. Rodolphe Lindt, a márka névadója a konsírozást, egy finomítási eljárást talált fel. Meg is kóstolhattuk, milyen csokoládét gyártottak ennek bevezetése előtt: bár az ízével nem volt baj, durvább, morzsolódóbb, kristályosabb volt az anyaga. A konsírozott csokoládé ellenben elolvad az ember nyelvén.

Mielőtt a legjobban várt, az érzékszerveket is kényeztető terembe érkeztünk volna, régi csokoládémárkák csomagolásaiból láthattunk egy minikiállítást. Ezután következett végül a kóstolók fellegvára, ahol

három csokiszökőkútból annyiszor tölthettünk olvasztott ét-, tej- és fehér csokoládét a kanalunkba, ahányszor csak akartuk.

Közben a falakon tartályok mutatták a háromféle édesség összetevőinek különböző arányait, illetve csokoládé témájú ügyességi játékokat is ki lehetett próbálni. Ugyanitt lehetett megismerkedni az ízesített, naranccsal, karamellel vagy más összetevővel fűszerezett csokikkal is – természetesen ismét csak valamennyi érzékszervünk segítségével. Az utolsó előtti szobában aztán úgy érezhettük, tényleg elértük a csokoládéuniverzumot, ugyanis a világűrből láthattuk a Földet, és sok adatot a különböző országok csokoládéfogyasztási szokásairól.

Svájc minden évben vezeti a legédesszájúbb nemzetek listáját, de előkelő helyen áll Németország és a brit szigetek népei is.

Végül nem maradt más hátra, mint még több csokit elfogyasztani, sőt néhányat magunkkal is vihettünk: az utolsó teremben nyolcféle ízesítésű Lindt-golyók hevertek óriási tartályokban, köztük a legújabb, sajttortás változat is. Ezek közül mindenki magával vihetett egyet-egyet, az előcsarnok galériáján pedig egy újabb játék segítségével lehetett egy töltött csokoládétáblácskához hozzájutni. Persze eddigre már mindenki jól eltelítődött az édes ízekkel, úgyhogy a falatnyi nyalánkságok későbbre maradtak.

A csokoládé akkor is nagy élvezetet jelent, ha semmit nem tudunk arról, hogyan került az asztalunkra, ám nem lennénk igazi ínyencek, ha nem akarnánk az ízlelőbimbóinkat is kiművelni. Ha pedig végigkóstoljuk a különböző változatokat a pirított kakaóbabtörettől az ínycsiklandó krémekkel töltött csokigolyókig, lehet, hogy nem leszünk szuperokosak, és más különleges képességeket sem fejlesztünk ki magunkban, a boldogságszintünk azonban jelentősen növekszik majd.

A Lindt csokoládémúzeumának látogatásáról és a vezetett túrákról további információ itt érhető el. >>>

Fejléckép forrása: Lindt Home of Chocolate

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Tízből kilenc gyerek rendszeresen hallgat zenét

Felmérés készült a gyerekek zenehallgatási szokásairól. Kiderült, hogy a magyar gyerekek kedvenc zenészei között túlsúlyban vannak a hazai előadók.
Plusz ajánló

Utcabállal ünneplik a francia nemzeti ünnepet

Július 13-án hat órától, a francia nemzeti ünnep előestéje alkalmából ingyenes koncertekkel és műhelyfoglalkozásokkal várja az érdeklődőket a Francia Intézet.
Plusz ajánló

Udvari mulatság a kismartoni Esterházy-kastélyban

Július 20-án egész napos programokkal várják az érdeklődőket Kismartonba, az esemény idei mottója Vivaldihoz kapcsolódóan a négy évszak. A kastélyfesztivál során bárki betekinthet az Esterházyak egykori udvartartásába, a gyerekprogramok mellett pedig természetesen hangversenyekkel is készülnek a szervezők. 
Plusz hír

Kurtág György és Roska Botond is Wolf-díjban részesül

A rangos, pénzjutalommal is járó izraeli elismerést néhány hónap múlva vehetik át az idei díjazottak. Kurtág Györgyöt zeneművészeti, Roska Botondot pedig orvostudományi kategóriában tüntetik ki. A Wolf-díjasok több mint egyharmada a későbbiek során elnyerte a Nobel-díjat is.
Plusz hír

A debreceni BMW gyár mellett épülhet fel a Közlekedési Múzeum

A város központjától mintegy tíz kilométerre, egy szántóföldön húzhatják fel azt az épületkomplexumot, amely otthont adna a Közlekedési Múzeumnak is. A Népszava információi szerint az erről szóló pályázatot augusztus elején hirdetheti meg a minisztérium.