Azt képzelik, hogy ők is olyan bátrak, mint az ólomkatona, vagy olyan szépek, mint a pillangóhercegnő? Álmaikat vetítik ki, amelyeket újraélnek játék közben, ahol megvalósíthatnak bármit, amit a képzelet még megenged? Vagy azt élvezik, hogy sorsok felett dönthetnek, másokat irányíthatnak, úgy csinálhatnak, mint a felnőttek: háborúzhatnak, lemészárolhatják egymást – ha megvan a varázslós szett, akkor meg is átkozhatják a másikat –, szerelembe eshetnek a szőke izombabával, vagy gyereket szülhetnek a macinak, és bátran karambolozhatnak vagy felrobbanthatnak bármit, esetleg magukat is?

És a felnőttek miért szeretnek játszani? Mármint nem egymással, otthon vagy a munkahelyen, a polgármesteri hivatal tisztviselő-helyetteseként, vagy matchboxainkkal lavírozva a dugóban... Szóval nem így, hanem úgy, ahogyan a gyerekek. Vagyis nem úgy, mint ők, mert sajnos olyan nyitottak és fantáziadúsak már nem leszünk, hanem az ő játékaikkal. Vagyis azokkal a játékokkal, amiket mi, felnőttek találunk ki és kreálunk nekik, mert azt játsszuk, hogy mi pontosan tudjuk, mivel kell játszaniuk.

Régen nem is volt ennyi játék meg gyerekcucc, a kölyköket kis felnőttnek tekintették, akik épp olyan ruhát hordtak, mint a szüleik, csak kisebb méretben, és szó sem volt Csillagok háborúja-fénykardról, csak a keresztes lovag papa kardjának kicsinyített famásolatáról. És akkor megcsináltuk a színes gyerekipart, hogy aztán persze mi játszhassunk annak termékeivel. Azt játsszuk, hogy gyerekek vagyunk, és építünk, építünk – amit nem szabad lerombolni, ejnye! És sorban állnak a tyúkok az etetőnél – ne hülyéskedj, ezek nem esznek igazi vajas kenyeret! És a szivárványherceg palotájában esküvőre készülnek – csak természetesen elveszett a menyasszony lába, és megmondtam, hogy ne karambolozzon a tündérhintó a targoncával, mert össze fog törni. Itt a játékmackód szeme! De éjjel, amikor senki nem játszik a játékokkal, akkor ők végre a saját életüket élhetik. Pont úgy, ahogy az emberek.

Szeretettel köszöntünk a 19. Budapesti Őszi Fesztiválon.
Az épp egy híján húsz!
Pont úgy, ahogy az emberek.

Kovalik Balázs
A Budapesti Őszi Fesztivál művészeti vezetője

A Budapesti Őszi Fesztivál részletes programja