2022 novemberében több vidéki önkormányzat is bejelentette, hogy mivel nem kaptak állami szintű segítséget a rezsiárak növekedése miatt radikális mértékben megdrágult költségeik ellensúlyozására, több kulturális intézményük működését kénytelenek átmenetileg szüneteltetni. A gyakorlatban ez magas rezsiigényű épületeknek a téli időszakra történő bezárását jelentette.
A legtöbb vidéki színház csökkentett előadásszámmal, szünnapokkal és közösségi támogatással vészeli át a téli hónapokat.
Az épületek teljes bezárása alig több mint féltucat teátrumot, közöttük a Szegedi Nemzeti Színház Nagyszínházát és Kisszínházát, az Egri Gárdonyi Géza Színházat és a dunaújvárosi Bartók Színházat is érinti. Őket kérdeztük.
Túlélők
Vajon mi történik azoknál a színházaknál, akik kénytelenek voltak bezárni a kapuikat? Mint megtudtuk, a munka folyik tovább, még ha nem is olyan intenzitással, és nem is mindig ugyanaz a munka, mint előtte.
Dunaújvárosban azokat a háttérfeladatokat végzik el, amiket leginkább a nyári szünetben szoktak: leltároznak, és előkészítik a folytatást. Már csak azért is praktikus ezeket átütemezni, mert a téli leállás miatt nyáron is terveznek játszani. Például a Kőszegi Várszínházzal közösen viszik színre a Hyppolit, a lakájt Őze Áron rendezésében.
Lehet, hogy a kényszerszünetben végzett munka nem a leglátványosabb, és gyakorló színházcsinálók számára nem a legfelemelőbb, de a túlélést szolgálja.
Ahhoz, hogy a tavaszi és nyári rendezvények, előadások, események megvalósulhassanak, most minden erőnket és energiánkat a felkészülésre és a megerősödésre kell fordítanunk” – fogalmazott Csadi Zoltán művészeti igazgató.
A Szegedi Nemzeti Színháznak saját bevallása szerint nagy szerencséje van, mivel egyik legnagyobb mecénásuk, Szeged legnagyobb élelmiszeripari cége, a PICK Szeged Zrt. rendelkezésünkre bocsátotta a PICK Klubot, így a társulat annak termeiben készülhet a Hegedűs a háztetőn című musical március 17-i bemutatójára. Azok a művészeik pedig, akik nem vesznek részt a produkcióban, a Sok hűhó semmiért című vígjátékot mutatták be február 1-jén a Müpában a Budafoki Dohnányi Zenekarral, Gábor Sylvie rendezésében.
Egerben a teátrum tánctagozatát érinti legkevésbé a főépület átmeneti bezárása, mivel balett-termük nem a főépületben található. Jelen helyzetben a prózai tagozat próbái is itt zajlanak: Petőfi 200 címmel zenés irodalmi összeállítással készül a társulat, és zajlanak a próbái a Bűvös virág – Madách 200 című előadásuknak, melynek bemutatója a közösségi házban lesz. Ezen kívül flash mobokat is terveznek a városban.
Mi a különbség a pandémia és a mostani kényszerleállás között?
Csadi Zoltán elmondta: fontos különbség, hogy a pandémia kezdetekor még voltak megtakarítások, amelyek biztonságot jelentettek, és akkor az állam is segített pályázatokkal, áthidaló megoldásokkal. Ezek a megoldások és alapok azonban az egymásra rakódó válságok miatt kimerültek, újratöltésük lehetetlenné vált. A pandémia alatt megszerzett tanulságként a bázisépítést nevezi meg: „ha van egy erős financiális alap és belső forrás, amit jól megfontolt, körültekintő módon az intézmények tudnak építeni, bővíteni, tölteni, akkor az kapaszkodót jelenthet a nehéz időszakokban – egy időre” – mondja, majd hozzáfűzi: „ám sajnos nincs az a bázis, amit utánpótlás híján a hosszú ideig tartó válságos időszakok ne merítenének le”.
A mostani évad inflációs, rezsiválságos, többszörös krízishelyzete felemésztette a színház még meglévő megtakarítását
– összegzi a helyzetet.
Az egri teátrum vezetése szintén sokkal nehezebbnek ítéli a jelenlegi helyzetet: „Míg a pandémia alatt számos előadás elkészült, melyek később kerültek a bérletes közönség elé, most a kényszerű tárgyi körülmények nem alkalmasak »nagyszínpadi« produkciók létrehozására”.
Hangulatok és kilátások
Csadi Zoltán elmondása szerint a dunaújvárosi Bartók Színház munkatársai „fegyelmezetten és rendkívül konstruktívan fogadták a leállás hírét”. Minden dolgozót megkérdeztek a leállással kapcsolatos javaslatairól, ötleteiről, hogy miként látja túlélhetőnek, áthidalhatónak ezt a két hónapos időszakot a saját szakterületét tekintve. Kreatív és ötletes megoldások születtek, amelyeknek a kivitelezése jelenleg is zajlik. Átalakították az egyik épületük előterét és színészapartmanjait, valamint zajlik a jelmezraktár állományának felmérése, a díszletraktárak, a kelléktárak reorganizálása, a teljes archívum és irattár áttekintése.
Az egri teátrumban messze nem ilyen ideális a helyzet:
a színház dolgozói nehezen élik meg ezt az újabb, kényszerű leállást
– fogalmaznak. Hozzáteszik, az is előfordul, hogy a színházi dolgozók más megélhetést keresnek, ami főként műszaki állományukra jellemző, de van rá példa művészeti területről is.
Nyitni vagy nem nyitni – ez itt a kérdés
Mind a Szegedi Nemzeti Színház, mind a dunaújvárosi Bartók Színház vezetése biztosra veszi, hogy a kényszerleállás után ki fognak nyitni. Olyannyira, hogy mindkét teátrum márciusi műsorterve készen van, és már a jegyértékesítés is elkezdődött.
Az egri teátrum vezetése ezzel szemben borúlátó mind a közeljövő, mind a távolabbi kilátások tekintetében:
színházunknál sajnos az átlagosnál több bizonytalansági tényező összegződik az újranyitással és a továbbéléssel kapcsolatban.
Elmondásuk szerint az önkormányzat a különböző pályázatokon elnyert forrásokból származó, közel százmillió forintnyi összeggel csökkentette a teátrum működési támogatását. Mint mondják, mindez úgy történt, hogy a támogatás eredeti mértéke alacsonyabb volt a hasonló nagyságrendű kőszínházakéhoz képest. Ehhez hozzájön még, hogy tapasztalatuk szerint a jelenlegi leállás a közönség nagy részét még jobban elbizonytalanította, és ez a bérletes nézőszám drasztikus csökkenésében is megmutatkozik. „Az esetleges spontán jegybevételre nem lehet évadot alapozni, előre tervezni” – fűzik hozzá. Ilyen körülmények között, mint mondják, a színház előbb-utóbb működésképtelenné válik.
Fejléckép: Az egri Gárdonyi Géza Színház nézőtere (fotó / forrás: Gál Gábor / Gárdonyi Géza Színház)