A kalóz története az angol romantikus költőnemzedék egyik legnagyobb alakjának, Lord George Gordon Byronnak azonos című költeményéből (The Corsair) származik. A romantika korában Angliában és Európa más országaiban is fontos szerepet töltöttek be a társadalomból kiszorult vagy kirekesztett, hősiesre formált figurák (pl. a betyár, a fegyenc, a haramia, az útonálló), így

A vers, amely a kalózkapitány és a rabszolgalány kalandos szerelméről szól, már saját korában is népszerű irodalmi alkotásnak számított, később pedig jó alapot szolgáltatott zenés színpadi művek librettóihoz is. Vincenzo Bellini 1827-ben, Giuseppe Verdi 1848-ban írt operát A kalóz címmel, 1831-ben Berlioz ezzel az elnevezéssel nyitányt komponált, 1856-ban pedig a Giselle alkotója, Adolphe Adam készített balettet Le Corsaire, A kalóz címmel, amelyet a párizsi Operában állítottak színpadra, Joseph Mazilier koreográfiájával.

A kalóz

Két évvel később a művet Szentpéterváron is bemutatták. A produkcióban Marius Petipa az orosz balett-klassszika megteremtője és egyeduralkodó fejedelme kétféle minőségben is részt vett: asszisztensként a koreográfia átdolgozásában, illetve táncosként Conrad megformálásában. Petipa még négy alkalommal alkotta újra elképzelését (1863, 1868, 1885, 1899), majd az évek során több mester is átdolgozta a darabot, köztük Konsztantyin Szergejev is, a Kirov Balett együttesének művészeti igazgatója és vezető koreográfusa. Az ő variációja mindössze kilenc előadást élt meg, de felesége Natalija Dugyinszkaja támogatásával 1997-ben Anna-Marie Holmes színpadra állíthatta a balettet Bostonban, amit később az American Ballet Theatre is műsorára tűzött.

Az, hogy végül bejártuk vele az egész világot, nem az én döntésem volt: A kalóz egyszerűen elkezdte élni a saját életét”

– nyilatkozta a kanadai születésű művésznő.

Kapcsolódó

A lépéseken túl – Interjú Anna-Marie Holmes balettművésszel

Anna-Marie Holmest balerinaként ismerhette meg a világ, majd öt kontinens több mint harminc országában tanított és koreografált. A kanadai születésű művésznő most a Magyar Nemzeti Balett társulatával dolgozik szakmai pályafutásának egyik legjobban sikerült és legkeresettebb darabján, A kalózon. A mű keletkezéséről és nemzetközi sikeréről is beszélgettünk.

Anna-Marie Holmes

2013-ban az English National Ballet-nél, majd az American Ballet Theatre-nél, Uruguayban, a Julio Bocca Társulatnál és Buenos Airesben is a Teatro Colónban is színpadra vitte a művet, a Public Broadcasting Service pedig Emmy-díjjal jutalmazta A kalóz Holmes-féle verzióját. A koreográfusnő most Solymosi Tamás felkérésére utazott Budapestre, hogy a Magyar Nemzeti Balett művészeivel mutassa be a darabot. „Ez egy nagyon nehéz balett. Ráadásul a technika tökéletes elsajátításán túl színészi képességeket is elvár a táncosoktól” – hangsúlyozta Holmes.

Az április 30-ig futó budapesti előadásokon a férfi főszerepekben két balettcsillag is feltűnik. Conradot, a kalózkapitányt  Leblanc Gergely  a 2016/17-es, valamint  Oláh Zoltán  a 2012/13 és 2014/15-ös évad Étoile-ja is megformálja, csakúgy mint  Radziush Mikalai  címzetes magántáncos. Medora, a rabszolgalány szerepében  Cheprasova Elizaveta, Tanykpayeva Aliya  és  Kim Minjung  látható. A karmesteri dobogón  Déri András  és Valerij Ovszjanyikov  áll majd. A pazar díszlet  Rózsa István , a magával ragadó jelmezek pedig  Rományi Nóra  tervei alapján készültek.