Korom Anna, a Diamond Beauty rendezője egy interjúban azt mondta, amikor megkeresték önt a film szerepére, azt gondolta, telefonbetyárral van dolga.
Ez tényleg így volt. Anna felhívott telefonon, bemutatkozott, elmondta, hogy kicsoda, és hogy a rövidfilmjének a főszerepére keres színészeket. Rögtön el is árulta, pontosan miről szól a történet, és ezután valóban megkérdeztem tőle, hogy ez most valami vicc? Valaki szórakozik velem? Tíz percre rá viszont már ott várt az emailjeim közt a teljes forgatókönyv, akkor már el kellett hinnem, hogy ez nem tréfa.
Miért gondolta, hogy tréfálnak?
Mert nem szoktak ilyen feladatokkal megkeresni, legalábbis Magyarországon. És elég régen forgattam már filmet. A karrierem során két német moziban is szerepeltem korábban. Emlékszem, még egy ügynökségnek köszönhetően hívtak be egy próbafelvételre néhány meglehetősen neves kolléganőmmel együtt, és végül én kaptam meg a szerepet, mert odakint, Németországban nem tudták, ki kicsoda, hogy milyen skatulyákat osztott ránk a magyar közvélemény. A forgatás után nem sokkal szinte automatikusan kaptam egy lehetőséget, egész pontosan egy főszerepet egy egész estés produkcióban, A pelikán halála című tévéfilmben is. Ez azért fontos, mert mindkettő drámai szerep volt, amiről itthon talán kevésbé ismernek engem.
Ha az embert beskatulyázzák, annak vannak előnyei is, de azért elég nehéz kilépni belőle, mert egy színész csak azzal dolgozhat, amit felajánlanak neki.
Nem én választom a szerepeket, hanem a rendezők választanak engem. Pedig a színpadon már többször is bizonyítottam a drámai erőmet. Játszottam Ágnes asszonyt, a női főszerepet Márai Sándor A kassai polgárok című előadásában Oszter Sándor oldalán. Emlékszem, Sanyi mennyire meglepődött, hogy milyen könnyedén megugrottam ezt a feladatot. De említhetném A néma levente című előadást is, amelyben sok-sok évig Ziliát alakítottam. És szerepeltem Lukács Sándor oldalán a Bűnbeesés utánban is. Csupa olyan szerepről beszélek, amelyek meggyőzhették a közönséget arról, hogy ez a Nyertes Zsuzsa is megállja a helyét. Hát, ezért gondoltam, hogy telefonbetyárok szórakoznak velem. Ilyen feladatokkal csak ritkán keresnek meg a rendezők – sajnos.
Mi fogta meg a Diamond Beauty forgatókönyvében?
Elsősorban a téma, de az is nagyon tetszett, hogy női rendezővel korábban még nem dolgoztam. Sőt, nagyon örültem, hogy a stábban is milyen sok női alkotó van. A film szerintem az elfogadásról, egész pontosan önmagunk és életkorunk elfogadásáról szól. Mária testképzavaros, ezért boldogtalan, emiatt nem sikerült megtalálnia a párját az életben.
Ezzel a történettel szerintem nagyon jól rámutattunk arra, milyen fontos, hogy képesek legyünk szeretni magunkat úgy, ahogy vagyunk.
Ez persze nem zárja ki, hogy mindent megtegyünk a külsőnkért és az egészségünkért. Én magam természetes színésznő vagyok, rajtam semmi nincs megcsinálva, de azért a külsőmre mindig is hiú voltam. Nem véletlenül volt a párommal közösen több mint tizenöt évig szépségszalonunk. Nem az öregség ellen tiltakozom, mert ez egy folyamat, és minden kornak megvannak a maga szépségei, egyszerűen csak próbálom természetes úton megőrizni a bőröm szépségét, ameddig lehet. A ráncok például nem zavarnak, mert az életemet tükrözik vissza. Színészként hiába akarnék negyvenévest játszani, ha mindenki tudja, hogy mindjárt hatvanhat leszek. Már ingyen utazom! De azért időnként még így is megtalálnak fiatalabb szerepek, Mária esetében is ez történt, ő ugyanis a forgatókönyv szerint ötvenöt éves.
Jól értem tehát, hogy valamennyire átérezte Mária kihívásait?
Ez minden szerep esetében fontos, persze. Már beszéltünk a skatulyákról. Főleg naivákat játszottam, butuska titkárnőket, ez a fő vonala az én pályámnak. De
ha megkaptam volna például Lady Macbethet, azt is meg tudtam volna csinálni,
mert akkor felhoztam volna magamban azt a gonoszságot és kegyetlenséget, ami ahhoz a szerephez kell. Akkor azt az oldalamat mutattam volna meg a közönségnek. Egy jó színész mindent el tud játszani. Persze, van, hogy az embert pofon csapja a szerep, vagy meg kell harcolni érte – én ezeket szeretem jobban. Izgalmasabb, ha nem magától értetődő, hogy biztosan, rutinból képes leszek jól csinálni. Szeretem a kihívásokat, és Máriában is kihívást láttam. Azt nem mondanám, hogy olyanok vagyunk, mint a tűz és a víz, mert van bennünk sok közös is, de alapvetően távol áll tőlem a személyisége. Mária visszafogott, önbizalomhiányos, akinek állandóan könnyek gyűlnek a szemébe. Nagyon sajnálja magát. Én temperamentumos, szenvedélyes típus vagyok. Anna sokat segített abban, hogy végül sikerült Máriát felvarázsolni a filmvászonra.
Azt mondta közös is van önökben. Mire gondolt?
Talán az, hogy Mária mindvégig megőrizte a gyermeki énjét. Ez rám is igaz. Bolondosan gyermeki vagyok.
Mit gondol, mivel sikerült megnyernie a rendezőt?
Őszintén szólva nem tudom, erre pontosan csak ő tudna válaszolni. Amikor elmentem a castingra, három próbafelvételt készítettünk. Megcsináltam úgy, ahogy én elképzeltem. Akkor Anna odajött, és azt mondta, jó, most nézzük meg másképp, és adott hozzá instrukciókat. Megcsináltuk a felvételt a kérései alapján, és úgy látszik, tetszett neki, mert elég hamar jött a megerősítés, hogy engem választ. Pedig nem egyedül voltam, más színészeket is megnézett a szerepre.
Utalt rá, hogy érdekelte, milyen lesz a munka Annával és egy női stábbal. Milyen volt?
Csodálatos. Tudja, azóta, hogy megszületett a gyermekem, Zsuzsó, és részese lehettem az életadás csodájának, elsősorban már a női közönségemnek szeretnék megfelelni. Nagyon szeretem a nőtársaimat. Szeretek nő lenni és nőkkel dolgozni.
Anna tervei közt szerepel, hogy nagyjátékfilmmé bővíti a Diamond Beauty történetét. Felmerült esetleg, hogy abban is ön játssza majd a főszerepet?
Anna többször is elmondta, hogy amennyiben összejön rá a pénz, természetesen én kapom meg a főszerepet. Ami egyébként nem magától értetődő, nem várnám el tőle, hiszen az ő nagyjátékfilmjéről van szó. Mindenhol, ahol a Diamond Beauty díjat nyert, a Friss Húson és Krakkóban is, kiemelték az alakításomat, talán ez is meggyőzte Annát. És én magam is azt gondolom, hogy ennél is többet nyújthatnék. A forgatás bármennyire is jó élmény volt, azért nehéz körülmények között zajlott, körülbelül öt-hat nap alatt kellett megcsinálni. Szó szerint éjjel-nappal forgattunk, három órákat aludtam éjjelente.
Azt hiszem, ha egy nagyjátékfilm esetében több időnk és lehetőségünk lenne, még jobbat tudnánk alkotni közösen.
De még egyszer mondom, ez Anna döntése.
A rövidfilmekre általában egy szűk réteg kíváncsi. Az idei Friss Hús után azonban látszólag olyanok is felkapták a fejüket a Diamond Beauty sikerére, akikhez máskor nem jutnak el ezek a produkciók. Valahogy szélesebb közönséget sikerült elérniük. Nem elvitatva a rendező remek munkáját, de azt gondolom, ebben az ön karaktere is fontos szerepet játszott. Kilépett a sokat emlegetett skatulyából. Milyen visszajelzéseket kapott?
Hát, például amit ön mond, ezt sem hallottam még. Tudja, engem a középkorosztály és az idősebbek szeretnek elsősorban. Nemrég, amikor a választások voltak, elmentem szavazni, és ott ült a bizottságban egy fiatal, helyes, intelligens tekintetű fiú, aki először fel sem nézett rám, csak elkérte a személyi igazolványom. Aztán elolvasta, hogy ki vagyok, felnézett rám, és annyit mondott:
Ó! Drága művésznő! Láttam a Friss Húson. Nagyon gratulálok. Csodálatos volt.
Hát rögtön elolvadtam. Ilyen élményeim, hogy a fiatalok felismernek, nemigen voltak korábban. Szóval igen, én is úgy érzem, hogy most sikerült eljutnom egy másik közönséghez is. Hiába vagyok negyvenkét éve jelen a pályán, ez csak ritkán sikerül. Talán akkor volt erre példa, amikor időnként megjelentem különböző tévéműsorokban, akkor éreztem azt, hogy a fiatalok is rám mosolyognak az utcán, vagy autogramot kérnek. Ez most megint egy ilyen pillanat az életemben.
Gondolta volna, hogy egy rövidfilm hozza el ezt a sikert?
Őszintén? Nem. Szeretem a színházat, a színpadot, hála Istennek elég sokat lépek fel, időnként vidéken is, de leszámoltam már azzal, hogy bárkinek akár csak egyáltalán az eszébe jussak filmek kapcsán, mert időközben megöregedtem. Azt hittem, elszállt felettem az idő. Amikor Anna szólt és megerősített, hogy valóban engem választott Mária szerepére, el sem akartam hinni. Talán még akkor sem, amikor már a kamera előtt álltam. Az egész olyan volt, mint egy álom. Most már azért elhiszem.
Fejléckép: Nyertes Zsuzsa a 2024-es Friss Húson (Fotó/Forrás: Friss Hús Budapest)