Mit érdemes tudni a Japán Alapítvány Budapesti Iroda működéséről?

A Japán Alapítvány a ’70-es években jött létre a Külügyminisztérium jóvoltából, a magyar iroda pedig már harminc éve dolgozik itt Budapesten. Fő feladatunk, hogy bemutassuk a japán kultúrát és közel hozzuk nemcsak a magyar emberekhez, de a teljes Közép-Európai régióhoz is. Mi felelünk tíz környező országért, így különleges helyzetben vagyunk. 

Három fő misszónk van: ingyenes programokat szervezünk (kiállítások, filmvetítések, professzorok eladásai), japán nyelvkurzusokat tartunk és egyben segítjük a közép-európai régióban lévő japán tanárok munkáját, valamint a japanológia kutatások támogatása, segítése, erősítése a teljes régióban. Ami első körben izgalmas lehet azoknak, akik a mostani fesztivál kapcsán hallanak csak rólunk, hogy egyébként

Hányadik fesztivál lesz az idei JFF PLUS Online Japán Filmfesztivál?

Közel húsz éve szervezünk Japán Filmfesztiválokat hazánkban, azonban több szempontból a mostani elsőnek számít majd. Idén házhoz jön a japán mozi és az online formának köszönhetően végre bárki megtekintheti az ország bármely pontjáról, a kanapé kényelméből.

Az élet kulcsa (Fotó/Forrás: Japán Filmfesztivál)

Hogyan alakultak az eddigi évek Japán Filmfesztiváljai, mik voltak a tapasztalatok?

Az utóbbi években viszonylag kisebb, családias hangulatúak voltak a rendezvények, mindössze 4-5 filmet mutattunk be a Toldi Moziban. Érdekesen oszlott meg a közönség. A filmklubjaink révén létezik egy kemény, idősebb mag, akik rendszeres vendégeink és a fesztivált sem hagyják ki természetesen, viszont a Toldi Mozinak köszönhetően a művészfilmek iránt érdeklődők is nagy számban jelentek meg mindig. Valamint, érdekesség, hogy nemcsak a magyarok, hanem a külföldiek is sokan voltak mindig, mivel eddig a filmeket japán nyelven, angol felirattal vetítettük. Büszkék vagyunk rá, hogy az eddigi fesztiválok filmjei mind telt házzal mentek.

Milyen jegyárakkal működtek eddig az elmúlt években?

A Japán Filmfesztivállal sosem a profitszerzés volt a célunk, hanem a japán kultúra bemutatása és közelebb hozása.

Idén azonban teljesen ingyenessé tesszük a fesztivált, mindössze regisztrációhoz kötjük. Egyetlen fontos dologra érdemes figyelni, hogy a filmek csak 24 órán keresztül tekinthetők meg, ezt követően már nem elérhetőek. A Japán Alapítvány Budapesti Iroda honlapján egyébként minden fontos információ megtalálható a belépéssel kapcsolatban, érdemes előre utána nézni, hogy a filmek kezdetkor már semmilyen fennakadás ne merülhessen fel.

Miben lesz más az idei fesztivál?

Elsősorban abban, hogy online rendezzük meg, így nemcsak a fővárosi közönséghez ér el, hanem bárki élvezheti a japán filmművészet legjavát az ország minden tájáról. A JFF Plus Online Japán Filmfesztivál egy olyan vándorfesztivál, amely végig járja a világot. Az ötlet egyébként a tokiói központból származik, onnan indult el tavaly ősszel és összesen húsz országot érint.

Japán Filmfesztivál - rendezők (Fotó/Forrás: Japán Filmfesztivál)

A különböző nemzetek maguk dönthették el, hogy hány művet vetítenek le az ingyenes fesztivál alatt. Mi mind a harminc filmet szerettük volna bemutatni, hiszen izgalmasnál izgalmasabb filmek szerepelnek a repertoárban. Ráadásul, most először lehet nálunk magyar és angol felirat közül választani.

Mióta tartanak a fesztivál magyarországi előkészületei?

Az őszi indulástól megkezdődtek nálunk a munkálatok a filmfordításokkal. Számunkra is egy új és izgalmas feladat az idei, rendhagyó esemény. Egyébként, ha jól sikerül, nem kizárt, hogy lesz folytatása.

Hogyan épülnek fel a filmek, milyen tematika mentén lettek kiválasztva és milyen érdekességekre számíthatnak a nézők?

A fesztivál egésze a változatosságra lett felépítve, hogy olyan ember is, aki még nem ismeri a japán filmeket, mindenféle műfajból a vígjátéktól a drámán át a dokumentumfilmekig mindent megtaláljon. Figyeltünk arra, hogy az összeállítás különböző korosztályoknak és ízlésvilágoknak is megfeleljen. A művészfilmek szerelmesei sem maradnak érdekességek nélkül, a 0.5 milliméter című filmet például kifejezetten nekik ajánlanám, amely Japán elöregedő társadalmával kapcsolatos gondolatokat boncolgat, mindezt sötét humorral tálalva.

Érdemes még kiemelni, hogy a repertoárban elismert drámák és különböző fesztiválnyertes filmek is szerepelnek, ezek közül mindenképp megemlíteném az Egy éjszakát, illetve A nagy átkelést. Ezen kívül, könyvadaptációkkal is találkozhatnak a nézők. A Mielőtt a kávé kihűl című filmhez például társprogramként egy izgalmas beszélgetést is felvettünk a könyv magyar fordítójával, amelyet a Facebook oldalunkon lehet hamarosan látni és szervesen kapcsolódik a filmhez, így érdemes megtekinteni majd. Egyébként, szintén adaptáció a Yonoshuke története és A nagy átkelés is.

A nagy átkelés (Fotó/Forrás: Japán Filmfesztivál)

Neked melyik a személyes kedvenced a repertoárból?

Nehéz kérdés, mert tényleg rengeteg jó film lesz. A Mielőtt a kávé kihűl, Kawaguchi Toshikazu megható regényén alapul. A könyvet többször olvastam, emiatt is áll közel a szívemhez. Négy, rendkívül szívszorító és egyben szívmelengető történetet ölel fel, egyszerre szól kapcsolatokról, szerelemről, családról. Hiába teljesen más kultúrát mutat be a film, mégis át tudja érezni az ember, hiszen ugyanazok az érzelmek mozgatják. Ráadásul, a szereplőgárda is kiemelkedő.

A másik nagy kedvencem A nagy átkelés. Ez egy viszonylag régebbi történet - Ishii Yuya rendezésében -, aminek a megjelenése után hatalmas sikere volt Japánban. Egy nyelvész csodabogárról szól, aki segít elgondolkodni a szavak valódi szerepével kapcsolatban. Például, hogyan írnád le egy szótárban, hogy pontosan mi az a jobb oldal? Alapvetően egy nagyon szórakoztató mű, így nem csak a nyelv iránt érdeklődőknek ajánlom.

Kik azok a rendezők, akiknek a neve hallatán felkapják a fejüket a japán filmeket kedvelők?

Talán a legkiemelkedőbb, Ozu Yasujirō, akitől Az ochazuke íze című fekete-fehér filmet láthatjuk majd, ő az olyan nagy japán filmrendezők mellett sorakozik, mint Kurosawa Akira, vagy Mizoguchi Kenji. A japán társadalmat fantasztikus érzékkel tudja bemutatni, kissé festményszerűek a beállításai. A nyugati nézőnek talán lassabb maga a cselekmény, azonban a képi világa szinte biztos, hogy magával ragadja őket.

Yaguchi Shinobu, a DANCE WITH ME rendezője, a japán vígjátékok oszlopos embere. Az ő nevéhez fűződik például a híres Water boys című film a 2000-es évekből, illetve a Swing Girls, amik hazánkban is nagy sikerrel futottak. Nakata Hideo, a horrort kedvelők számára kínál kikapcsolódást a Pedig csak a telefonomat hagytam el című filmmel. Ő készítette egyébként az eredeti japán verzióját a Körnek. Shiraishi Kazuya, főleg drámai filmeket készít, tőle 2019-ben a Nevenincs madarak borzongós, sötét hangulatú művét aki szerette, az biztosan nem fog csalódni mostani, Egy éjszaka című alkotásában sem.

Mielőtt a kávé kihűl (Fotó/Forrás: Japán Filmfesztivál)

Mik azok az értékek, amiket a japán filmek közvetíthetnek az európai nézők számára?

A hollywoodi filmektől eltérően a japán filmeknek van egy esztétikai varázsa. A részletek iránti alaposság, a karakterek egyfajta őszinte tükrözése mindenképp különlegességnek számít a nyugati ember számára.

Maga a japán filmipar is kihatott egyébként a filmtörténelem során a nyugatira és bár van visszahatás, mégis meg tudta tartani az eredeti jellemzőit. Mindenképp realistább, mint a nyugati.

Mit ajánlanál azoknak, akik egyáltalán nem ismerik a japán filmeket, mire számíthatnak?

Lesz bőven olyan mű a kínálatban, ami könnyed, nevetős délutánt okozhat, majd a nézőknek, mint például a Dance with me, vagy a Lady Maiko, de emellett megismerhetik például a japán animációk világát is.  Az itthon elterjedt mainstream animéken túl mélyebb animációkat is betekintést nyerhetnek. Azt javaslom, hogy aki még nem találkozott japán filmmel, válasszon egy általa kedvelt műfajt és aszerint válassza ki a műveket, de érdemes nyitottan hozzáállni, mert számíthatnak meglepetésekre.

Fejléckép: Lady Maiko (forrás: Japán Filmfesztivál)

Támogatott tartalom.