Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.
Nézze meg a legújabb részt itt:
Krigler Gábor
Aki kimozdította a magyar tévésorozatokat a Szomszédok–Angyalbőrben–Barátok közt Bermuda-háromszögből, az stílusosan épp az utóbbi forgatókönyvírói gárdájában tanulta ki a szakmát.
Showrunner, kreatív producer – még a szakmán belül is újnak ható titulusok, amelyek egy új munkastílust is takarnak. Krigler Gábor fél lábbal a filmezés gyakorlati, fél lábbal a kreatív részében áll. Nemcsak a képernyőn látottakban hozott gyökeresen mást, de a stúdióban, a forgatásokon és azok előkészítésében is egy új szemléletet vezetett be az HBO működési struktúrája alapján.
A csatorna a 2000-es években elkezdte előkészíteni a terepet Magyarországon is a saját sorozatok gyártásának, ehhez pedig a szakemberek kinevelése volt az első lépés a külföldi licenc alapján készülő sorozatokkal.
Aranyélet
Társas játék, Terápia, Aranyélet, mindhárom sorozat alkotásában jelentős szerepet vállalt. 2018 egyik legjelentősebb filmes sikere az Aranyélet záró évada volt. A képi világukban a mozifilmekhez közelítő szériáknál a forgatókönyvírásra is nagy hangsúlyt fektettek: profi szakembereket alkalmaztak, és hónapokat hagytak a cselekményszálak kidolgozására.
Krigler Gábor még egyetemistaként csöppent a Barátok közt történetíró csapatába, ahol három évet töltött, majd vezette is egy évig. Az HBO-hoz a Született lúzer vígjátéksorozat írójaként került, majd innen jutott el végül a forgatókönyv-fejlesztésig. A kettő között pedig szakmai tapasztalataiból írt egy (folyt. köv.) – Hogyan írjunk tévésorozatot című könyvet. Nyolc év után,
2019 elején távozott az HBO-tól, hogy Prágában oktasson forgatókönyv- és projektfejlesztést.
(szerző: Borbély Zsuzsa)
pécsi Onkoterápiás Intézet (Fotó/Forrás: pecsma.hu)
Varga Tamás
Még mindig megborzong, ha belép a Műegyetem központi épületébe. Szerinte lehet egy épületnek terápiás funkciója is. Az általa tervezett pécsi Onkoterápiás Intézetért és a balatonfüredi Városi Uszoda és Sportakadémiáért is különdíjat kapott 2018-ban az Év Háza pályázaton.
Varga Tamás középiskolás korában lépett be először a Műegyetem „K” épületébe, amikor felvételi előkészítőre járt. Aztán ott töltötte az egyetemi éveit, majd átállt a katedra másik oldalára, a mai napig tanít. Emellett folyamatosan dolgozik a tervezőasztalnál. Hisz abban, hogy az épületnek és a környezetének összhangban kell lennie, éppen ezért fontos minden tervezésnél a helyi adottságok figyelembevétele és a helyi anyagok beépítése. De
az épületnek nemcsak a fő funkcióit kell ellátnia: fontos szempont az is, hogy akik használják, hogyan érzik magukat benne.
Varga Tamás már többször tervezett egészségügyi intézményt. Vallja, hogy az ilyen épületeknek terápiás funkciójuk is van, és a tervezéskor – a forgalom, a használat, a funkcionalitás mellett – ugyanilyen fontos figyelembe venni a közérzetet. Nemcsak az orvosok, a gyógyszerek segíthetik a betegeket a gyógyulásban, hanem az épített környezet is.
A pécsi Onkoterápiás Intézetnél igyekezett egy introvertált helyzetet teremteni ahhoz, hogy a betegek el tudjanak vonulni, másfelől tudjanak nyitni is a külvilág felé, ha állapotuk megengedi. A fénynek és az elvonulásnak e kettősségét próbálta megfogalmazni.
Az ars poetica is ez: „Fény és remény a külvilágtól elhatárolódva, a gyógyulás reményében.”
(szerző: Molnár Barbara)
Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>
hírlevél
