Még egy év sem telt el az őszi ZSVFF óta, milyen várakozással néztek a mostani elé?
Igen, kicsit izgultunk is emiatt, hogy lesz-e elég nevezés, de hál ’Istennek, lett. Szeptember végén rendeztük meg az V. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivált, ami a járvány miatt tolódott arra az időpontra. Most májusban pedig visszatérünk az eredeti, májusi időponthoz, szerencsére már nem kell elhalasztanunk. Ez a mozik és a filmes világ számára sokkal kedvezőbb időpont, mert az ősz mindig nagyon sűrű, számos fesztivált rendeznek szeptemberben, októberben.
A programban az látszik, hogy egyre gazdagabb és színesebb a kínálatotok, a vetítéseket számos háttérbeszélgetés, kísérőprogram egészíti ki, következetesen a minőség jegyében.
Évről-évre sokat gondolkodunk arról, hogyan tudnánk színesíteni a programunkat, mert a szakmabeliek mellett a nagyközönségnek is igazi filmélményeket akarunk adni. Idén olyan filmeket is vetítünk, amelyekért az operatőrük kapott Oscar-díjat, ezért nyitjuk meg a fesztivált az idén 50 éves Kabaré díszelőadásával. Beszélgetést rendezűnk a bűn-filmekről, ott három magyar alkotást vetítünk, köztük a felújított Dögkeselyűt. Nem maradhatnak el a szabadtéri előadások sem, lesz némafilmvetítés élő zongorakísérettel, könyvbemutató, és foglalkozunk a VR, azaz a virtuális-, és az AR, a kiterjesztett valóság és a film viszonyával is. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy ezek a technológiák mit tudnak adni a filmművészetnek.
A fesztiválnak otthont adó gyönyörű art deco Belvárosi moziban eddig is kiemelt szerepet kapott a filmtörténet és a technológia viszonya, egy minikiállítást is nyitottatok.
Miután felújították a mozit mi is berendeztünk egy VR Game Room-ot és Cinemát, ahol több ezer filmet lehet megnézni virtuális szemüveg segítségével.
Mátyássy Áron pedig külön nekünk készített egy VR-filmet, amely Zsigmond Vilmos életéből ragad ki néhány epizódot.
Én úgy látom, hogy ez a technológia a film egyik fejlődési iránya lehet, bár senki sem tudja még, merre fog haladni. Minket tehát érdekel ez a téma, a nálunk látható kiállítás éppen ezért film- és mozitörténettel, és egy kicsit a mozitechnika fejlődésével is foglalkozik.
Szabó Éva Andrea
Az Art-Mozi Egyesület nemrégen megválasztott új elnöke, mintegy 30 éve filmes szakember. A szegedi Belvárosi Mozi vezetője, a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál alapító-igazgatója. Munkáját Szeged városvezetése Kölcsey-díjjal ismerte el. A Nemzeti Kulturális Alap Mozgókép Kollégiumának kurátora.
A járvány miatti lezárások után, mit tapasztaltok, visszaszokott a közönség a moziba?
Nagyon nehéz visszacsalogatni a közönséget, ez a folyamat most is tart. Attól félek, hogy még évek kellenek ahhoz, hogy újra annyian járjanak moziba, mint a pandémia előtt. Úgy érzem, hogy van egy réteg, ami elkényelmesedett, és ott maradt a fotelekben a tévéképernyők előtt. Érdekes módon a nyugdíjasok nagyrésze már visszatért, a szeretett Ezüsthaj filmklubunkba újra járnak, az egyetemistákra is lehet számítani, az a furcsa, hogy éppen az art-filmek nézői hiányoznak, és ezt nem csak én mondom, hanem az art-mozisok általában. Mégis, ha igazán jelentős film jön, akkor visszatér a közönség.
Nemrégiben átvetted az Art-Mozi Egyesület vezetését, és az NKA Mozgókép Szakmai Kollégiumának is a tagja vagy. Mi most a legégetőbb feladatotok?
A közönség visszanyerése a legfontosabb. Célunk, hogy az „utolsó békeév”, a 2018-2019 közötti időszak látogatottsági arányait, az art mozik megbecsülését minél jobban igyekezzünk visszaszerezni.
Rendszeresen tartunk szakmai találkozókat, konferenciákat, és megosztjuk egymással a tapasztalatainkat - most ez a legfontosabb.
Mitől fesztivál egy fesztivál?
Az egyik legfontosabb, hogy jelen legyenek az alkotók. Mindig azt kérem, hogy aki csak tud, jöjjön el, hiszen ez számukra is ünnep, több éves munkájuk van egy-egy filmben. Nagyon sok filmbemutatót rendeztünk már az évek során, és látom, hogy milyen fontos az alkotóknak, hogy találkozzanak a közönséggel, lássák a reakcióikat, véleményt halljanak a filmjeikről.
A nemzetköziség is kiemelt szerepet kap nálunk, hiszen Zsigmond Vilmos élete nem csak Magyarországhoz kötődött, Amerikában lett világhírű.
Az ő neve a világ összes operatőrének komoly hívószó, tehát nekünk nemzetközinek kell lennünk. Egyébként ilyen, kifejezetten az operatőri munkára fókuszáló filmfesztivál szinte nincs is Európában, a lengyel Camerimage-on kívül. Mi nem díjátadó fesztivál vagyunk, ez egy operatőri verseny.
Most is lesz egy francia operatőr a zsűriben.
Igen, Claire Mathon, Lumières- és César-díjas operatőr csatlakozik hozzánk, aki a tavalyi díjnyertes filmet, a Portré egy lángoló fiatal lányrólt fényképezte. Már hagyomány nálunk, hogy a fődíjas filmek operatőreit meghívjuk a következő évi zsűribe. Szerencsére Claire el is vállalta, igaz, hogy most is dolgozik, de online zsűritagként részt tud venni a zsűri munkájában.
Mit vársz a legjobban a mostani fesztiváltól?
Én annak örülök a legjobban, hogy szeretnek ide visszajárni az alkotók, a filmesek.
Úgy látom, hogy aki egyszer-kétszer volt már nálunk, szívesen eljön újra. A volt életműdíjasaink közül is itt lesz Kende János, Máthé Tibor, ha csak egy napra, ha kettőre, de eljönnek, mert jól érzik itt magukat. Jó filmeket látnak és gondolom, hogy a hely szelleme, Szeged varázsa is vonzza őket. Azt várom, hogy megint jó hangulatú fesztivál lesz, amire jó lesz majd emlékezni.
VI. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál
2022. május 24.-28.
Szeged
A részletes program ITT böngészhető.
Fejléckép: Szabó Éva Andrea és Kende János / fotó: Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál