Zenés színház

A giesseni matróna

2013.03.21. 19:58
Ajánlom
Bár az ifjabb Agrippina nem bővelkedett a római nőktől elvárt erényekben, nem lévén sem csöndes, sem házias, sem engedelmes, azért kétségkívül nagyhatalmú matróna volt. Császárok unokája, unokahúga, testvére, felesége és anyja. Ha egyes történetíróknak hinni lehet, talán még egy császár gyilkosa is.

Akár megmérgezte Agrippina harmadik férjét, Claudius császárt (akinek ő a negyedik felesége és egyben unokahúga volt), akár nem, az egészen bizonyos, hogy minden erejét latba vetette fia, Néró utódlása érdekében. Händel viszonylag korai, 1709-ben komponált olasz nyelvű operája erről az elszánt küzdelemről szól, jóllehet a cselekményszövést illetően viszonylag távol áll a véres történelmi valóságtól.

Vincenzo Grimani bíboros váratlan fordulatokkal (például a holtnak hitt Claudius császár felbukkanásával) és korabeli politikai utalásokkal teletűzdelt librettója ugyanis erősen szatirikus portrét fest a mindenre elszánt császárnéról - tág teret biztosítva Kovalik Balázs rendezői fantáziájának. Az előadás ennek megfelelően teli lesz a legmulatságosabb Feydeau-komédiákra emlékeztető, őrült bohóckodással. Nero alakjában a romániai származású kontratenor, Valer Barna-Sabadus debütál, akinek Baroque oriental című CD-jét Echo Classic-díjjal ismerték el, a német lemezkritikusok pedig Michael Hofstetterrel közös, Hasse újratöltve című felvételéért díjazták. Otho szerepét a giesseni színházban gyakran fellépő Terry Wey énekli, Claudiust vendégként a neves bariton, Hans Christoph Begemann formálja meg, Agrippina szerepében pedig Francesca Lombardi Mazzulli lép színpadra.

Kovalik Balázs, aki ma Németországban a legkeresettebb rendezők közé tartozik és az Agrippina giesseni karmestere, Michael Hofstetter nem először dolgoznak együtt barokk operán: 2011-ben Johan Adolf Hasse Didone Abbandonata című művével arattak nagy sikert Münchenben és Versailles-ban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.
Zenés színház hír

Színházi előadás készült egy Kurtág-műből

Július elején mutatta be az Aix-en-Provence-i Fesztivál a Dalok és töredékek című produkciót, amely Kurtág György Kafka-Fragmente Peter Maxwell Davies Eight Songs for a Mad King című művére épül.