Zenés színház

Aki szerint az operett a legszemtelenebb műfaj – Béres Attila a Kult50-ben

2020.10.05. 16:10
Ajánlom
Mindig azt mondták Béres Attilának, túl prózásan közelít a zenei műfajhoz. Prózánál meg azt, hogy túl zeneien gondolkodik. Pedig őt elsősorban a történet érdekli. A zenés műfajnál az, mit mond a zene. A muzsika pedig néhol segít neki, máskor meg csak ellenkezik…

Kult50 kategória: Zenés színház

Védnök: Gubik Petra

Elismert teljesítmény: A Liliom – Carousel és a Hegedűs a háztetőn című előadások

Béres Attila színészként kezdte a pályáját, utána rendező, később főrendező lett, majd – immár másodjára is – a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója.  Aki nem mellékesen, az operett műfaj szerelmese.

A Budapesti Operettszínházban komoly gyakorlatra tett szert a nagy létszámú szereplőgárdák mozgatásában, a látványos, zenés produkciók világának megvalósításában. Mint mondja, megtanult hatvan embert behozni a színpadra, vagy kivinni őket onnan. És rendszerint megpróbálta mindenkinek egyenként is elmondani, miért jön be, honnan jött, mit gondol. Mert a gondolatnak súlya, jelenléte van.

104682250_4294564350568753_783015873534804316_o-155801.jpg

Béres Attila (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Ugyan Alain Delont szerette volna, de minden bizonnyal azzal is megelégedett, hogy Gérard Depardieu-nek végszavazott egy szállodában. Majd a francia sztár – Napóleon szerepében – ott is állt a Szegedi Szabadtéri Színpad deszkáin 1994 augusztusában, a Béres Attila rendezte, nagy sikerű Háry Jánosban. S korántsem ez a produkció a rendező alkotói pályájának csúcsa.

Béres Attila Romániában nőtt fel, 1990-ig egyáltalán nem is látott zenés színházi előadást. Színművészetis hallgatóként már Budapesten volt alkalma találkozni operettel, de ekkor még nem tett rá komolyabb hatást. Aztán megnézte Kaposváron a legendás, Mohácsi János rendezte Csárdáskirálynőt, és az végérvényesen megváltoztatta a műfajról való gondolkodását. Úgy gondolja, hihetetlen sok lehetőség van az operettben, ami bármire alkalmas, sőt, ez a legszemtelenebb műfaj.

Mert az operett nem kopott meg, csak másként kell megközelíteni.

beres_galos-155747.jpg

Béres Attila (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Feladatának érzi, hogy megmutassa, bár az operettet könnyebb műfajnak hívják, jól csinálni mégis borzasztóan nehéz. Hiszen egyszerre kell énekelni, beszélni, táncolni – és közben hitelesen fogalmazni.

Béres Attila a Hegedűs a háztetőn-t már megrendezte Egerben 2003-ban, az Újvidéki Színházban 2015-ben, Miskolcon is színre vitte 2019-ben, óriási sikerrel. A szegény zsidó tejesember, Tevje szerepében Görög Lászlóval, akinek alakítását látva sokan Kossuth-díjért kiáltottak.

EDV_5769_-170219.jpg

jelenet a Hegedűs a háztetőn c. előadásból (Fotó/Forrás: Miskolci Nemzeti Színház)

Béres Attila szerint a szereplőválasztásnál a színészi kvalitás az elsődleges szempont. Mint mondta, ha ideadnák neki a világ legjobb énekeseit, neki Tevje akkor is Görög László volna.

Bár korábban már ötször megrendezte a Liliomot, őrületesen nagy ambícióval látott neki a Carousel színpadra állításának az Operettszínházban. Molnár Ferenc Liliomjának Amerikában írott, zenés változatát nem ismerte olyan jól, mint az eredeti művet. Ahol csak lehetett, megpróbálta nem az angol szöveg fordítását színre vinni, hanem teret adni az eredeti molnári dialógusoknak.  Nem véletlenül lett az előadásnak kettős címe: Carousel-Liliom. És egy újabb hatalmas siker.

liliom-145444.jpg

Liliom (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Béres Attila színházigazgatóként szeretne külföld felé is nyitni, megtalálva azokat a fesztiválokat, ahol a Miskolci Nemzeti Színház megjelenhet az előadásaival. Mert álmodni lehet és kell is. Mint mondja, szívesen megnézné, hogyan próbál Robert De Niro, de Jack Nicholsont is el tudná képzelni Lear királynak.

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Sorozatunkban bemutatjuk az Ötvenet.

A Kult50 idei díjazottjainak névsorát itt olvashatja.

Fejléckép: Béres Attila (fotó: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.
Zenés színház hír

Színházi előadás készült egy Kurtág-műből

Július elején mutatta be az Aix-en-Provence-i Fesztivál a Dalok és töredékek című produkciót, amely Kurtág György Kafka-Fragmente Peter Maxwell Davies Eight Songs for a Mad King című művére épül.