1931-ben született Kolozsvárott, itt tanult zongorázni Farkas Ferencnél. A háború még gyerekként érte, de énektehetségére hamar felfigyeltek. 1947-ben Magyarországra költözött, először szabóként dolgozott, aztán a Budapesti Kórusban alt, majd szoprán szólamban énekelt. 1951-53 között magánéneket tanult.
Gilda szerepében debütált egy szabadtéri előadáson, Berg Ottó operatársulatában. Itt énekelt először olyan szerepeket is, mint Rosina A sevillai borbélyból. 1953-tól a Magyar Állami Operaház magánénekese volt, 1960-ban Pamina szerepébe ugrott be, ekkor szilárdult meg helye az intézményben. Legkiválóbb alakításai közé Mozart- (Susanna, A grófné, Blonde, Konstanza, Zerlina, Despina, Serpetta) és bel canto szerepek tartoznak. Gyakori színpadi partnere volt Réti József.
Pályatársai kiváló színészi tehetségként emlékeznek rá, nem csak elénekelte, el is játszotta a szerepeit.
1997-től a Bartók Rádió műsorvezetője volt. Férje a 2010-ben elhunyt Bajor Nagy Ernő újságíró volt.
Elismerései közé tartozik a Liszt-díj (1961), a Bartók-Pásztory- (1997) és a Déryné-díj (2000), 1973-tól Érdemes művész, 1994-től a MÁO örökös tagja.
László Margitot a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. (FB)