Zenés színház

Harry Kupfer már húsz éve is a kulturális uniformizálódás ellen intett

2022.12.13. 16:05
Ajánlom
A Flamand Wagner Társaság blogjában közölt egy 2003-ban megjelent Harry Kupfer-interjút, melyben a neves rendező Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájáról osztotta meg nézeteit.

Nemrég a Leidmotief operai blog jóvoltából online is elérhetővé vált a 2019-ben elhunyt operarendező, Harry Kupfer egyik interjúja. Az eredetileg Nicholas Vazsonyi szerkesztésében megjelent, Wagner's Meistersinger – Performance, History, Representation című könyvben publikált írásban a művészt Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operája kapcsán kérdezte Manfred Haedler és Walter Rosier.

A részletes darabelemzésen túl Kupfer az ellen is érvelt, hogy Hans Sachs utolsó monológját szükségszerűen a nacionalizmus megnyilvánulásaként értelmezzék

– erre utal az írás címe is: „Nem lenne szabad továbbra is mentegetőznünk a Mesterdalnokok miatt!”

Mikor Kupfert arról kérdezték, mit gondol a zárómonológban szereplő „német és igaz” szókapcsolatról, a rendező leszögezte, Wagner életműve olyan mértékben magába sűrítette a 19. század ellentmondásait, hogy könnyű volt ideológiai alapon kihasználni. „Az amerikanizálódás árnyékában azonban a »német és igaz«, illetve a német kultúra jelentése megváltozott, ami a művet teljesen új szempontból teszi radikálissá, anélkül, hogy nacionalista szemmel kellene néznünk.

Miközben manapság az egyesült Európa létrejöttére törekszünk, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem veszhetnek el az egyes nemzetek egyedi vonásai.

Mikor elhaladok egy McDonald's mellett, vagy este bekapcsolom a televíziót, majd rögtön ki is kapcsolom, mivel valamilyen amerikai modellre készült műsor megy benne, amikor azt hallom, hogy mellőzik a német nyelvet (miért nem használjuk többé a Kinder szót, csak azt, hogy kids?), akkor úgy érzem, Hans Sachs beszéde valóságos zene a füleimnek. Nem a nacionalizmust kellene benne látnunk, hanem a figyelmeztetést. Emellett persze a mű létrejöttének, megírásának idejében létező fogalmak szerint is magyarázhatjuk a Mesterdalnokokat, felhívás, hogy tiszteljük minden nemzet legnemesebb hagyományát. Ebben az esetben a német szót nem kell túlhangsúlyozni a szövegben. Wagner sosem használja önmagában, hanem mindig az echt (igaz) kifejezéssel. Így már sokkal pozitívabb asszociációkat kelt, és rámutat a mű lényegére.

A lényeg a jó tradíciók és a születő új hagyomány közti egyensúly, miközben a rosszakkal le kell számolni.

Bármilyen inspirációból fakad is, sem az anarchikus-újnak, sem az idő által igazolt, ám élettelen tradíciónak nincs jövője.

Lapunknak adott interjújában a német bariton, Michael Volle is Harry Kupfer szavaira hivatkozott Hans Sachs zárómonológja kapcsán: „Van az a sokszor problémás jelenet a darab végén, amikor Sachs a művészet jövőjéről szól, amikor először énekeltem a szerepet, 2012-ben Zürichben, a rendező, Harry Kupfer azt mondta, hogy itt Wagner nemcsak a német művészetről beszél, hanem a művészetről általában. Magam is így gondolom.

Fejléckép: Harry Kupfer (forrás: Bayreuthi Ünnepi Játékok)

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Kapcsolódó

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.
Zenés színház hír

Színházi előadás készült egy Kurtág-műből

Július elején mutatta be az Aix-en-Provence-i Fesztivál a Dalok és töredékek című produkciót, amely Kurtág György Kafka-Fragmente Peter Maxwell Davies Eight Songs for a Mad King című művére épül.