A Fővárosi Nagycirkusz április 7. és szeptember 9. között a szokásosnál is látványosabb műsorral várja a kicsiket és nagyokat egyaránt. Az Atlantic Flight – Nagy Cirkuszi Utazás című vízi cirkuszi show-n a hazai és nemzetközi artistavilág színe-java felvonul. A számos izgalmas elemből összeálló műsorban a tűz, a levegő és a víz mint alapelemek játsszák a főszerepet, de hableányok, delfinek és szökőkútjáték egyaránt megjelenik. A magasban szárnyal védőháló nélkül két akrobata, két másik kínai rúdszámot mutat be, de a zsonglőrök, hulahoppkarikával ördögien táncolók, a gumiasztalról az egekig ugrók, a papagájidomár és a fókákkal mókázó artisták is mind itt vannak, hogy ámulatba ejtsék a közönséget estéről estére. Az est megkoronázásaként pedig három gyönyörű artista hölgy rönrádkeréken lejt a levegőben álomszerű táncot, szökőkút sugaraival kísérve mozdulataikat. Graeser Józsefet, a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetőjét arról is kérdezzük, hogy vajon a cirkuszművészet több száz év óta hogyan képes újra meg újra elvarázsolni minden generációt: valóban művészetté vált volna; miért tolódott el az állatokról a hangsúly; miért annyira fontos az orosz és a kínai artisták jelenléte a cirkusz világában, mi a specialitásuk; a vízicirkusz látványban nagyon meggyőző, de mi a nehézsége ezeknek a számoknak, milyen plusz képzettséget, gyakorlatot kíván a művésztől; az emberi test határait mennyire feszegeti egy-egy cirkuszi előadás, és hogyan kell karbantartani magukat a művészeknek.

Atlantic Flight - Nagy Cirkuszi Utazás (Fotó/Forrás: Fővárosi Nagycirkusz)

Két alkalommal, június 8-án és június 10-én is láthatja a közönség a Kovalik Balázs rendezte A bolygó hollandi című operát a Müpában, mely a 2015-ben bemutatott előadás felújított változata, s amely az időtlen idők óta tengert járó hollandiról szól, akit az örök kárhozat alól csak egy asszony sírig tartó szerelme oldhat fel. Kovalik, akit újraértelmező olvasataiért becsül a nemzetközi operaélet, 2015-ben is eredeti módon közelített a történethez, művészmetaforaként értelmezve a címszereplő alakját – s várhatóan idén is izgalmas, fordulatokban gazdag, látványos produkciót láthatunk tőle. Az előadáson Michael Boder vezényel, a címszerepet John Lundgren alakítja, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. A Wagner napok keretében látható-hallható produkcióról Kovalik Balázzsal beszélgetünk.

Kovalik Balázs (Fotó/Forrás: BTF)

A Fidelio Magazin június 7-én a Rózsavölgyi Szalonban bemutatta az A kultúra 50 arca című kiadványát, amely tavaly jelent meg először. A KULT50 az elmúlt egy év kiemelkedő és így meghatározó művészi teljesítményeit tekinti át a klasszikus zene, az irodalom, a színház, a tánc, a jazz, a világzene és a képzőművészet vonatkozásában. Magyarország izgalmas és pezsgő művészvilága nemzetközileg is elismert alkotók sokaságát adja a világnak, így meglehetősen nehéz kiválasztani 50 olyan embert, aki sok száz közül egy adott időszakban a zsűri szerint mindenkinél jobban kitűnt jelenlétével, munkájával. S nyilván nemcsak a művészről, de az aktuális trendekről, helyzetről is pontosabb képet ad egy ilyen típusú összefoglaló: mi érdekel éppen most minket, olvasókat, hallgatókat, közönséget; mi tetszik nagyon, mi kevésbé; vagy éppen kiért rajongunk. Akik pedig döntöttek a kulturális életet meghatározó 50 névről: a Fidelio szerkesztősége és a zsűri, azaz Stuber Andrea, Veiszer Alinda, Winkler Nóra, László Ferenc, Fáy Miklós, Réz András és Zipernovszky Kornél. Ahogyan tavaly, úgy idén is abc-sorrendben megjelenő, a filmeseket, írókat, rendezőket, képzőművészeket, zenészeket portréikkal együtt felvonultató kiadványról van szó, amely nem a teljes munkásságot méltatja, hanem mindazt, amit éppen most, éppen itt tett a művész. Molnár Barbarát, a Fidelio Magazin főszerkesztőjét arról is kérdezzük, hogy a zsűri hogyan kezdett először együtt dolgozni, és változtattak-e a taktikán az idei évben; hogyan kerülnek elő ilyenkor olyan nevek, akik inkább a szakmájukban ismertek; van-e vita, és ha igen, min vitatkoznak leginkább a zsűri tagjai; illetve milyen visszajelzéseket kaptak a tavalyi kiadványban szereplőktől.

A KULT50 magazin 2018-as száma (Fotó/Forrás: Protzner György / Fidelio)

Javában zajlik a Magyar Állami Operaház műhelyházának, az Eiffel Műhelyháznak a kialakítása, amely a tervek szerint integrált műhely-, raktár- és próbacentrum lesz, s amely olyan kultúrtörténeti beruházás, amely egyszerre 19. századi értékmentés és 21. századi építészeti művészeti innováció, amelyet eddig csak a világ legnagyobb kulturális metropoliszaiban láthattunk. Ezzel párhuzamosan zajlik az Operaház felújítása is – a munkálatok értékét az intézmény 2017-ben nettó 9,2 milliárd forintra becsülte. A rekonstrukció és a műhelyház kialakításának szükségességéről, valamint az Operaház közelgő külföldi projektjeiről a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter mesél.

Ókovács Szilveszter (Fotó/Forrás: Emmer László)

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.