Zenés színház

Operaház Verdi városában – a pármai Teatro Regio

Híres operaházak nyomában
2024.05.24. 16:05
Ajánlom
Bár Giuseppe Verdi nem itt, hanem egy közeli kistelepülésen látta meg a napvilágot, Párma és az egész környék magáénak érzi a zeneszerzőt, a város főterén hatalmas emlékmű tiszteleg munkássága előtt, és itt rendezik meg minden év őszén a Verdi Fesztivált. Sorozatunkban ezúttal a pármai Teatro Regióba kalauzoljuk az olvasókat.

A Pármai Hercegség egykori központja sosem nélkülözte a színházakat, már a tizenhetedik században is több épületet emeltek ezzel a céllal, amelyek egy része megsemmisült, némelyik viszont még ma is látható. A 19. század elejére azonban megváltoztak a közönség igényei,

már nemcsak az arisztokrácia, de a polgárság is vágyott arra, hogy operát láthasson, egyre többen sürgették egy a korábbiaknál nagyobb, nyilvános színház megalapítását.

Az építkezés végül 1821-ben kezdődött meg, a pármai hercegnő, Mária Lujza uralkodása alatt (a Habsburg császárleány ugyanis Napóleon bukása után itt kezdett új életet). Az új épület, Nicola Bettoli építész munkája Nuovo Teatro Ducale, azaz Új Hercegi Színház néven 1829-ben nyílt meg, Bellini Zaira című operájával. A bemutatót nem fogadta túl nagy siker, a város eredetileg Rossinit szerette volna felkérni a nyitódarab megkomponálására, ám a zeneszerző visszautasította a megbízást, a közönség pedig nem volt boldog, hogy mással kell beérnie.

A Teatro Regio neoklasszicista épületének külsejét masszív oszlopsora határozza meg, odabent pedig eredetileg a Habsburgokra szimbolikusan utaló világoskék és fehér színek domináltak. Ahogy azonban változott a régió politikai helyzete, függetlenedett az uralkodócsaládtól, és az olasz egység törekvéseit kezdte támogatni, a dekoráció egyre kevésbé lett elfogadható, szükségessé vált az átalakítás. Ekkor kapta meg a nézőtér a ma is látható arany díszeit, míg a székeket a Risorgimento színével, a vörössel vonták be. A 19. század folyamán kétszer változott az épület neve is, előbb 1849-ben Teatro Reale lett, majd 1861-ben, az egységes Olaszország létrejöttekor vette fel mai nevét.

Az eredeti dekoráció sokkal jobban megmaradt a hercegnő egykori privát szalonjában, amelyet külön folyosó kötött össze a színház mellett álló Hercegi Palotával. A nagyjából 180 fő befogadására alkalmas terem ma kamarakoncertek, esküvők és más magánesemények helyszíneként is szolgál. Érdemes vetni egy pillantást erre a gyönyörű helyre is, mielőtt betérnénk a nézőtérre, a muranói üvegből készült csillárra, a mitológiai festményekre és domborművekre, a faberakásos padlóra, a tükrökre,

az egyik mitológiai alak képében pedig maga a hercegnő, Mária Lujza néz vissza ránk.

Nem ez az egyetlen hely a színházban, ahol találkozhatunk az uralkodónő képmásával. Az 1400 fős nézőtér egyik különlegessége az eredeti, 19. századi függöny, Giovan Battista Borghesi festőművész alkotása, amelyen Mária Lujza Minerva alakjában jelenik meg. Szintén a művész munkáját dicséri a mennyezetfestmény, amely körülöleli a több mint ezer kilogrammos súlyú kristálycsillárt. Ez a szemkápráztató világítótest ugyanabban a műhelyben készült, mint a Párizsi vagy a Monte-Carlói Operában található darabok. 1913-ban a csillár egy paneljét eltávolították, hogy valamivel rövidebb legyen, és ne takarja ki a színpadot a galérián ülő közönség elől, így a művészet allegorikus alakjaival díszített talapzat ma a Pármai Operamúzeumban látható. Ha azonban ismét a színpad felé fordítjuk a tekintetünket, még egy történelmi jelentőségű objektumon akadhat meg a szemünk. Olasz operaházakban nem ritkaság, hogy a színpad fölött egy óra található, amely ötperces váltásokkal jelzi az idő múlását (aki járt már a milánói Scalában, ott is láthatott hasonlót). Giuseppe Martini pármai órásmester 19. században készült, eredeti munkája ma is működik, ez az ingamozgásra épülő óra szintén a színház különleges értékei közé tartozik

A földszinti székek fölött négy páholysor magasodik, ezek egészen 1988-ig privát használatban álltak, és mindegyik tulajdonosa egy külön kis helyiséggel is rendelkezett az épületben, a páholyokhoz vezető folyosó túloldalán. Az egyikben ma is megtalálható egy lelkes operakedvelő gyűjteménye, a legnevesebb előadókkal készült fényképekkel, aláírásokkal. Bár a szoba sajnos a nagyközönség számára nem áll nyitva, a vezetett túrák során egy óvatos pillantást vethetünk rá.

Bármilyen szép is az épület, egy operaház rangját az előadások adják. A Teatro Regio Verdihez fűződő kapcsolata 1843-ban kezdődött, amikor a zeneszerző maga vezényelte itt a Nabuccót. Azóta valamennyi operája színre került már az intézményben, ahol természetesen a komponista minden kerek évfordulójáról megemlékeznek. A Verdi Fesztivál 2003-ban indult, azzal a szándékkal, hogy a 2013-as bicentenáriumig a szerző valamennyi operáját színre állítsák, ám az eseménysorozat azóta is töretlenül népszerű. Nem véletlenül, hisz

maga a pármai közönség is igen lelkes operabarát, számos cikk született arról, milyen nagy érdeklődéssel, ám határozott értékítélettel követik az előadásokat

(és mi is ezt tapasztaltuk). Ennek köszönhetően a mai napig az operaélet legnagyobbjai teszik tiszteletüket a Teatro Regióban, fellépett itt már Maria Callas, Mario del Monaco, Alfredo Kraus, Zubin Mehta, Riccardo Muti, José Carreras és sokan mások – a jelen nagyjainak nevét pedig böngészhetjük a műsorban.

Ha pedig valaki még mindig új oldaláról szeretné megismerni a színházat, van egy bónusz tippünk: a Teatro Regióban játszódik Dario Argento 1987-es, Opera című horrorfilmjének egy része is.

Hogyan jussunk el a Teatro Regióba?

A Verdi mellett gasztronómiájáról is híres Párma több, Budapesttel közvetlen repülőgép-csatlakozással rendelkező nagyvárosból, így Milánóból és Bolognából is elérhető. A városban számos kisebb, zenei témájú múzeum is található, például Toscanini szülőháza, úgyhogy ne sajnáljuk rá az időt.

Ha előadást néznénk:

A 2024-es Verdi Fesztivált szeptember 21. és október 20. között rendezik meg, a különféle kísérőprogram mellett három nagyszínpadi produkció (Macbeth, Az álarcosbál és A legnanói csata), egy koncertszerű Attila-előadás, a Requiem (Vörös Szilviával!) és több gálakoncert is várja a közönséget. De az intézmény egész évben tart előadásokat, jellemzően az olasz repertoár köréből választják a műveket, illetve koncertekre és táncelőadásokra is sor kerül. Ahogyan általában a nagy színházakban, a jegyárak igen változatos képet mutatnak, az idei évadban az állóhely 10 euró, premieren 15, a legfelső galéria 25, illetve 30 euró, a határ pedig ha nem is a csillagos ég, de ezeknek a többszöröse. Harminc év alattiaknak jelentős, opera-előadások esetén 50%-os, amúgy 20%-os kedvezménnyel lehet jegyet vásárolni. A jegytérkép itt érhető el, az online jegyvásárló felület pedig itt.

Ha az épületre lennénk kíváncsiak:

A Teatro Regióban rendszeresen tartanak vezetett túrákat, amelyek körülbelül harminc percig tartanak, angol, illetve olasz nyelven zajlanak, a teljes árú jegy pedig 7 euró. Ha azonban szeretnénk a színház minden zegét-zugát megismerni, vegyünk részt inkább a hosszabb backstage túrán, ami ugyan 25 euróba kerül, de a zenekari ároktól az emeleti próbateremig tényleg mindenhová eljuthatunk. Részletes információ itt érhető el. >>>

Fejléckép: A Teatro Regio nézőtere Giovan Battista Borghesi függönyével (fotó/forrás: Roberto Ricci / Teatro Regio, Párma)

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Kapcsolódó

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.

Muzsika a virágszirmok alatt – a palermói Teatro Massimo

Muzsika a virágszirmok alatt – a palermói Teatro Massimo

Európa harmadik legnagyobb operaházaként épült meg, és a mai napig a legnagyobb előadók teszik tiszteletüket színpadán. Híres operaházakat bemutató sorozatunkban ezúttal a palermói Teatro Massimót ismerhetik meg.

Ősbemutatók Mozarttól a kortársakig – a Bajor Állami Operában jártunk

Ősbemutatók Mozarttól a kortársakig – a Bajor Állami Operában jártunk

Bár a müncheni Max-Joseph-Platzot uraló, impozáns neoklasszicista épület is azonnal magára vonzza a tekintetet, a müncheni Bajor Állami Opera elsősorban azzal vívott ki magának hírnevet, milyen sok nagy opera premierjét tartották az intézményben.

A távolban feltűnik egy cirkuszi sátor

A távolban feltűnik egy cirkuszi sátor

A pármai Verdi Fesztivál szinte teljes egészében olasz művészekre építette A trubadúr új produkcióját, amelyet az előadásnak otthont adó Teatro Regio és a bolognai Teatro Comunale közösen hozott létre. Az október 1-jei előadáson jártunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.
Zenés színház hír

Színházi előadás készült egy Kurtág-műből

Július elején mutatta be az Aix-en-Provence-i Fesztivál a Dalok és töredékek című produkciót, amely Kurtág György Kafka-Fragmente Peter Maxwell Davies Eight Songs for a Mad King című művére épül.